Az üldözött rohingjákhoz látogat Ferenc pápa

2017. november 22. 15:56

Mianmarba és Bangladesbe utazik jövő héten Ferenc pápa, hogy a rohingja kisebbség tagjaival találkozzon, akik ellen még augusztusban indított a mianmari kormány „tisztogató” műveletet.

2017. november 22. 15:56

Ferenc pápa hamarosan találkozik a rohingja kisebbség tagjaival – jelentette be Greg Burke szentszéki szóvivő az egyházfő november 26. és december 2. között Mianmarban és Bangladesben esedékes apostoli látogatásának előzetes sajtótájékoztatóján a Vatikánban szerdán. 

Greg Burke bejelentette, hogy Ferenc pápa december elsején találkozik a rohingják egy csoportjával a bangladesi Dakkában kitűzött vallásközi találkozó keretében. A szentszéki szóvivő hangsúlyozta, így sikerült kompromisszumos megoldást találni arra, hogy az egyházfő a rohingja kisebbség tagjaival találkozhasson. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon ez lesz-e Ferenc pápa egyik legnehezebb útja, Greg Burke azt válaszolta, „mondhatjuk, hogy diplomáciai szempontból nagyon érdekes út lesz”. 

Hozzátette, hogy Ferenc pápa látogatása „régi stílusú lesz”, vagyis a megszokotthoz képest ennek a pápai útnak nagyon kevés programját fogják egyenesben közvetíteni: csak Ferenc pápa és a Mianmart államtanácsosként gyakorlatilag irányító Aung Szan Szú Kjí találkozóját, valamint a Mianmarban és Bangladesben bemutatott pápai misét. 

Charles Maung Bo bíboros, a mianmari Rangun érseke az olasz katolikus sajtónak korábban úgy nyilatkozott, Ferenc pápának nem szabad Mianmarban kiejtenie a rohingják nevét, mivel ezzel „elismerné ennek a kisebbségnek a követeléseit”. Greg Burke úgy reagált, hogy Ferenc pápa mindig komolyan veszi a jótanácsokat, és majd kiderül, hogyan dönt, de a „rohingja nem számít tiltott szónak a Vatikánban”. 

Mianmarból több mint félmillió rohingja menekült el augusztus óta, miután a hadsereg rohingja szélsőségesek összehangolt támadását követően „tisztogató” műveletet indított a lázadók ellen. A muszlim rohingjákat a buddhista többségű Mianmar bangladesi illegális bevándorlónak tekinti, és állampolgárságuk sincs. Ferenc pápa már több felhívást intézett a nemzetközi közösséghez a rohingják védelmében. A több mint 53 millió lakosú Mianmarban mintegy 700 ezer a katolikusok száma.

(Kép és szöveg: MTI)

Összesen 44 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Sulammit
2017. december 07. 13:59
Ferenc pápa: Nyugtalanít Jeruzsálem helyzete 2017. december 6. szerda 16:16 Az általános kihallgatás keretében december 6-án délelőtt a Szentatya nem katekézist tartott, hanem beszámolt a múlt heti, Mianmarban és Bangladesben tett apostoli látogatásáról. A kihallgatás végén pedig Jeruzsálem békéjéért emelt szót. Kedves testvéreim, jó napot kívánok! Ma arról az apostoli útról szeretnék beszélni, amelyet az elmúlt napokban Mianmarba és Bangladesbe tettem. Isten nagy ajándéka volt ez, és köszönetet mondok neki mindenért, különösen a találkozásokért, amelyekben részem lehetett. Ismételten szeretném kifejezni hálámat a két ország vezetőinek és püspökeinek az egész előkészítő munkáért, valamint a megtisztelő fogadtatásért, amelyben nekem és munkatársaimnak részünk volt. Nagy „köszönömöt” szeretnék mondani a burmai és bangladesi embereknek, akik erős hitről és mély szeretetről tettek tanúbizonyságot: köszönöm! Ez volt az első alkalom, hogy Péter egyik utóda meglátogatja Mianmart, és erre nem sokkal azután került sor, hogy eme ország és a Szentszék között diplomáciai kapcsolat létesült. Ebben az esetben is Krisztus és az Egyház közelségét kívántam kifejezni egy olyan néphez, amely sokat szenvedett a konfliktusoktól és elnyomásoktól, most pedig fokozatosan a szabadság és a béke új korszaka felé halad. Olyan nép ez, amelyben a buddhista vallás erősen meggyökerezett a maga lelki és erkölcsi elveivel, és ahol a keresztények kicsiny nyájként és Isten országa kovászaként vannak jelen. Örömömre szolgált, hogy megerősíthettem a hitben és közösségben ezt az élő és buzgó Egyházat az ország püspökeivel való találkozón és a két eucharisztikus ünneplésen. Az első misére a Rangun város központjában található sportpályán került sor. Az aznapi evangélium arra emlékeztetett, hogy a Jézusban való hit miatti üldözés megszokott dolog Jézus tanítványai számára, tanúságtételre ad alkalmat, ugyanakkor „egy hajszál sem vész el fejünkről” (vö. Lk 21,12–19). A mianmari látogatás utolsó programjaként a második misét a fiatalokkal mutattuk be: a remény jele és Szűz Mária különleges ajándéka volt ez a Máriának szentelt székesegyházban. A fiatalok örömtől sugárzó arcában Ázsia jövőjét láttam: azt a jövőt, amely nem azoké lesz, akik fegyvereket gyártanak, hanem azoké, akik testvéri együttélést építgetnek. Szintén a remény jegyében áldottam meg tizenhat templomnak, a papnevelő intézetnek és a nunciatúrának az alapkövét: összesen tizennyolcat! A katolikus közösségen kívül találkozhattam a mianmari hatóságokkal, bátorítottam az ország megbékélésre irányuló erőfeszítéseit, és azt kívántam, hogy kivétel nélkül a nemzetet alkotó összes népcsoport együtt tudjon működni ebben a folyamatban egymás tiszteletben tartása mellett. Ebben a szellemben akartam találkozni az országban jelen lévő vallási közösségek képviselőivel. A buddhista szerzetesek legfőbb tanácsának külön is kifejeztem az Egyház nagyrabecsülését ősi spirituális hagyományuk iránt, továbbá azt a bizakodást, hogy a keresztények és buddhisták együtt segíteni tudják az embereket abban, hogy szeressék Istent és embertársaikat, elutasítsanak minden erőszakot és a rosszal a jót állítsák szembe. Elhagyva Mianmart Bangladesbe utaztam, ahol először kifejeztem tiszteletemet a függetlenségi harc vértanúi és a „nemzet atyja” iránt. Banglades lakossága túlnyomó többségében muszlim vallású, ezért látogatásom – Boldog VI. Pál pápa és Szent II. János Pál pápa nyomdokain – újabb, a kereszténység és az iszlám közötti tisztelet és párbeszéd érdekében tett lépést jelentett. Az ország vezetőit emlékeztettem arra, hogy a Szentszék kezdettől fogva támogatta a bangladesi népnek azt a szándékát, hogy független nemzet legyen, valamint azt az igényét, hogy a vallásszabadság mindig védelmet élvezzen. Külön is ki akartam fejezni szolidaritásunkat Bangladessel a rohingja menekültek megsegítése érdekében végzett elkötelezett munkájában, a rohingják ugyanis tömegével érkeztek az ország földjére, ahol a népsűrűség már amúgy is az egyik legmagasabb a világon. A Dakka egyik történelmi parkjában bemutatott misét tizenhat pap felszentelése gazdagította, ez volt az utazás egyik legjelentősebb és legörömtelibb eseménye. Bangladesben ugyanis, miként Mianmarban és a többi dél-ázsiai országban, hála Istennek, van elég hivatás, ami élő közösségeket jelez, ahol meg lehet hallani az Úrnak az ő követésére hívó szavát. Osztoztam ebben az örömben Banglades püspökeivel, és biztattam áldozatos munkájukat, amelyet a családok, a szegények, az oktatás, a társadalmi párbeszéd és béke érdekében végeznek. Osztoztam ebben az örömben sok pappal, az országban működő sok megszentelt nővel és férfival, illetve a papnövendékekkel, a novíciákkal és novíciusokkal, akikben az ottani Egyház hajtásait láttam. Dakkában egy intenzív vallásközi és ökumenikus találkozón vettünk részt, amely alkalmat adott arra, hogy hangsúlyozzam a szív nyitottságát mint a találkozás, a békés egymás mellett élés és a béke kultúrájának alapját. Azután meglátogattam a „Teréz Anya Házat”, ahol a szent megszállt, amikor a városban tartózkodott, és amely sok árváról és fogyatékkal élőről gondoskodik. Ott a nővérek – karizmájuknak megfelelően – mindennap szentségimádást tartanak és szolgálják a szegény, szenvedő Krisztust. Mindig, de mindig ott van az arcukon a mosoly: nővérek, akik sokat imádkoznak, akik szolgálják a szenvedőket, és szüntelenül mosolyognak. Gyönyörű tanúságtétel! Hálásan köszönöm ezeknek a nővérkéknek! Az utolsó program a bangladesi fiatalokkal való találkozó volt, tele tanúságtétellel, énekkel és tánccal. Gyönyörűen táncolnak a bangladesiek! Jól tudnak táncolni! Ez az ünnepség megmutatta az abba a kultúrába befogadott evangélium örömét; azt az örömet, amelynek eredeténél számtalan misszionáriusnak, számtalan katekétának és keresztény szülőnek az áldozata van. A találkozón muszlim és más vallásokhoz tartozó fiatalok is részt vettek: a remény jele ez Bangladesnek, Ázsiának és az egész világnak. Köszönöm! Ferenc pápa felhívása az általános kihallgatás végén: Gondolataim most Jeruzsálemre irányulnak. Nem tudom elhallgatni, hogy nagyon nyugtalanít a helyzet, amely az utóbbi napokban ott kialakult, és sürgető felhívást fogalmazok meg annak érdekében, hogy mindenki tartsa tiszteletben a város status quóját, az ENSZ erre vonatkozó határozatainak megfelelően. Jeruzsálem egyedülálló város, szent a zsidók, a keresztények és a muszlimok szemében, tisztelik benne az említett vallások szent helyeit, és különleges hivatása van a béke szempontjából. Kérem az Urat, hogy sikerüljön megőrizni és megerősíteni ezt az identitást a Szentföld, a Közel-Kelet és az egész világ javára, valamint hogy a bölcsesség és okosság érvényesüljön annak elkerülése érdekében, hogy újabb feszültségforrások keletkezzenek az amúgy is már számos és kegyetlen konfliktussal feldúlt világban. Fordította: Tőzsér Endre SP
Rockpapa
2017. november 24. 08:34
Ez egy vén hülye.Az ateista,liberális tábor kedvence lett a katolikus főpap.A saját egyháza meg sorvad,szétesik.Mikor váltják már le.
Biivisz
2017. november 22. 22:53
"Az üldözött rohingjákhoz látogat Ferenc pápa" És biztos megtéríti őket Krisztus egyházához. :-)))
Pneumaticus
2017. november 22. 21:39
Liberális emberi jogi aktivista Szent Péter trónján... Persze tudhatták volna, amikor jezsuitát választottak. Péter utódjaként egyetlen dolga lenni: a Jézus Krisztushoz való megtérést hirdetni minden ember, minden vallás számára. Ezt persze nem csinálja.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!