Egy eddig másolatnak hitt festményről derült ki, hogy igazi Rubens-alkotás. Restaurálás után csütörtökön mutatják be a glasgow-i Kelvingrove galériában.
Majdnem 400 év után került elő Glasgow-ban Peter Paul Rubens 17. századi flamand festő elveszettnek hitt portréja, ahogy arról a BBC ír. A Buckingham hercegéről készült képet Bendor Grosvenor képkereskedő fedezte fel. Az alkotás a Glasgow Múzeum gyűjteményéhez tartozik, a glasgow-i Pollok House nevű, 18. századi kastély kiállításán volt látható.
Az átfestések és az évszázados por miatt azonban eddig úgy vélték, csupán késői másolat, melyet egy másik művész készített. George Villiers, Buckingham első hercege restaurált portréjáról Ben van Beneden, az antwerpeni Rubenshuis igazgatója állapította meg, hogy valóban a flamand mester alkotása.
A dublékabátos, finom csipkeszegélyes gallért és széles selyemszalagot viselő férfi portréja 1625 körül születhetett. Buckingham első hercege ellentmondásos figura volt, alacsonyabb rangú nemesből vált I. Jakab angol király (VI. Jakab skót király) egyik kedvencévé. A herceget 35 éves korában gyilkolták meg, három évvel Jakab halála után.
Egy későbbi művész átfestette a kép hátterét, ezen kívül rengeteg por is rakódott rá, ami elhomályosította az eredeti Rubens-művet. Tudományos elemzéssel kimutatták, hogy a fa, melyre a portrét festették, az 1620-as évekből származik, és úgy készítették elő, ahogy Rubens műhelyében szokták.
További tisztogatással és röntgenvizsgálattal kimutatták, hogy a kép nem másolat, hanem az eredeti alkotás. Restaurálás után csütörtökön mutatják be a glasgow-i Kelvingrove galériában.
(MTI)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A New Yorkban élő Kiss Emil úgy érezte, Magyarországon a helye a méregdrága képeknek.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Az észak-koreai katonák orosz területeken vannak, orosz területeken harcolnak jelenleg.
„Ezúton is »köszönjük neki«, hogy részt vett önkormányzatunk működésében, de mi jobban örülünk neki, ha ebből kimarad a továbbiakban” – írta a Kétfarkú Kutya Párt.
