Hamar búcsút inthet Németország a migránsoknak: csatasorba állt a német jobboldal és erősebb, mint valaha
Elon Musk is teljes mellszélességgel kiáll az AfD mellett, egy antifa csoport ugyanakkor megpróbálta megakadályozni az AfD konferenciáját.
Minden nagyon szép, minden nagyon jó, csak a németek nem eléggé befogadók: ez a summázata a német Bertelsmann Alapítvány egy németországi muszlimok integrációjáról szóló tanulmánynak. A Neue Zürcher Zeitung által megszólaltatott szakértő kételkedik az adatokban.
A németországi muszlimok integrációjáról közölt tanulmányt a német Bertelsmann Alapítvány – írja a Neue Zürcher Zeitung. Az augusztus végén megjelent, 72 oldalas tanulmány szerint a németországi muszlimok 96 százaléka kötődést érez az új hazához, 78 százalékuk kapcsolatban áll más vallású emberekkel, és a muszlimok körében alacsonyabb a munkanélküliség, mint a nem muszlimok között – szólnak a közölt adatok.
A Bertelsmann tanulmánya szerint ugyanakkor a született németek közöl minden ötödik nem kíván muszlimokat a saját szomszédságába, a „nagyon vallásos” muszlimok pedig hátrányban vannak a munkaerőpiacon.
Megszépített jelen
A Neue Zürcher Zeitung szerint azonban egyoldalú a tanulmány, a muszlimok integrációjáról pedig megszépített összképet közöltek. A német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség szerint például a munkanélküliek 43 százalékának migrációs háttere van.
A svájci lap megszólaltatta Ruud Koopmanst, a berlini Humboldt Egyetem szociológia- és migrációkutató professzorát, aki 2016-os tanulmányában azt állapította meg, hogy a muszlimok egész Európában kevésbé vannak integrálva a munkaerőpiacba, mint a többségi társadalmak tagjai. Koopmans szerint a Bertelsmann olyan számokat közölt, amelyek minden más statisztikának ellentmondanak. „Ezek fantáziaszámok, amik nem reprezentatívak” – fogalmaz a professzor, aki szerint nem is lett volna szabad közölni ezeket a számokat. Koopmans szerint a muszlimok munkaerőpiaci hátránya nem a diszkriminációból fakad, hanem abból, hogy hiányos a nyelvtudások és tradicionálisabb a világfelfogásuk. Így például a muszlim nők kisebb arányban vállalnak munkát.
A Bertelsmann tanulmánya a vallási meggyőződést olyan kérdésekkel vizsgálta, miszerint „mennyit meditálnak” a válaszadók, vagy „milyen gyakran érzik magukat egynek a mindenséggel” – ami az NZZ szerint inkább ezoterikus szemináriumokba, nem pedig vallási kutatásba valók.
Mi a fontos?
A svájci lap emlékeztet: a Németországban élő 4,7 millió muszlim 59 százaléka török származású. A német törökök körében a münsteri egyetem készített tavaly egy kutatást, mely szerint a megkérdezettek 47 százaléka azt vallja, a vallása parancsai fontosabbak számára, mint a német törvények; 32 százalékuk szerint vissza kellene építeni Mohamed korának társadalmi rendjét; 23 százalékuk nem fogna kezet a másik nem képviselőivel; és 21 százalékuknak van negatív érzésük a zsidókkal szemben. A fundamentalizmus témáját a Bertelsmann kutatása nem is boncolgatta.
A Neue Zürcher Zeitung verdiktje a tanulmányról: „A Bertelsmann-kutatás olyan benyomást közöl, hogy minden rendben van, eltekintve néhány rasszista némettől, de olyanok mindig is akadtak. A legtöbb médium köszönettel közli a hírt. A Bertelsmann szép világa részben Németország szép világa”.