Minden nagyon szép, minden nagyon jó, csak a németek nem eléggé befogadók: ez a summázata a német Bertelsmann Alapítvány egy németországi muszlimok integrációjáról szóló tanulmánynak. A Neue Zürcher Zeitung által megszólaltatott szakértő kételkedik az adatokban.
A németországi muszlimok integrációjáról közölt tanulmányt a német Bertelsmann Alapítvány – írja a Neue Zürcher Zeitung. Az augusztus végén megjelent, 72 oldalas tanulmány szerint a németországi muszlimok 96 százaléka kötődést érez az új hazához, 78 százalékuk kapcsolatban áll más vallású emberekkel, és a muszlimok körében alacsonyabb a munkanélküliség, mint a nem muszlimok között – szólnak a közölt adatok.
A Bertelsmann tanulmánya szerint ugyanakkor a született németek közöl minden ötödik nem kíván muszlimokat a saját szomszédságába, a „nagyon vallásos” muszlimok pedig hátrányban vannak a munkaerőpiacon.
Megszépített jelen
A Neue Zürcher Zeitung szerint azonban egyoldalú a tanulmány, a muszlimok integrációjáról pedig megszépített összképet közöltek. A német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség szerint például a munkanélküliek 43 százalékának migrációs háttere van.
A svájci lap megszólaltatta Ruud Koopmanst, a berlini Humboldt Egyetem szociológia- és migrációkutató professzorát, aki 2016-os tanulmányában azt állapította meg, hogy a muszlimok egész Európában kevésbé vannak integrálva a munkaerőpiacba, mint a többségi társadalmak tagjai. Koopmans szerint a Bertelsmann olyan számokat közölt, amelyek minden más statisztikának ellentmondanak. „Ezek fantáziaszámok, amik nem reprezentatívak” – fogalmaz a professzor, aki szerint nem is lett volna szabad közölni ezeket a számokat. Koopmans szerint a muszlimok munkaerőpiaci hátránya nem a diszkriminációból fakad, hanem abból, hogy hiányos a nyelvtudások és tradicionálisabb a világfelfogásuk. Így például a muszlim nők kisebb arányban vállalnak munkát.
A Bertelsmann tanulmánya a vallási meggyőződést olyan kérdésekkel vizsgálta, miszerint „mennyit meditálnak” a válaszadók, vagy „milyen gyakran érzik magukat egynek a mindenséggel” – ami az NZZ szerint inkább ezoterikus szemináriumokba, nem pedig vallási kutatásba valók.
Mi a fontos?
A svájci lap emlékeztet: a Németországban élő 4,7 millió muszlim 59 százaléka török származású. A német törökök körében a münsteri egyetem készített tavaly egy kutatást, mely szerint a megkérdezettek 47 százaléka azt vallja, a vallása parancsai fontosabbak számára, mint a német törvények; 32 százalékuk szerint vissza kellene építeni Mohamed korának társadalmi rendjét; 23 százalékuk nem fogna kezet a másik nem képviselőivel; és 21 százalékuknak van negatív érzésük a zsidókkal szemben. A fundamentalizmus témáját a Bertelsmann kutatása nem is boncolgatta.
A Neue Zürcher Zeitung verdiktje a tanulmányról: „A Bertelsmann-kutatás olyan benyomást közöl, hogy minden rendben van, eltekintve néhány rasszista némettől, de olyanok mindig is akadtak. A legtöbb médium köszönettel közli a hírt. A Bertelsmann szép világa részben Németország szép világa”.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
ÉN CSAK LEÍRTAM… – Nyugat-Európában a folyamatos iszlám hódítás ma már komplett településeknél tart.
Jön egy új iszlamofóbia szabályozás, amely nem a kissebséget, hanem a többséget kényszeríti alkalmazkodásra.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Támadásokra szólította fel a bevándorlókat az Iszlám Állam.
Három és fél perc után le is cserélte a szövetségi kapitány.
Ha a mindennapokban megtanulunk így figyelni, akkor nem ér váratlanul az sem, „amikor majd eljön az idők teljessége”, és azok között leszünk, akiket felvesznek, nem pedig azok közt, akiket otthagynak – ez az advent valódi ajándéka.
