Véget vetne a 2015 óta érvényben lévő rendkívüli állapotnak, ezért új terrorellenes törvényt vezet elő Emmanuel Macron kormánya – írja a France 24. A jobboldali pártok gyengének ítélik a tervezetet, a baloldal ezzel szemben a szabadságjogokért aggódik.
Élesen megosztja a francia pártokat a francia kormány új terrorellenes törvénytervezete – írja a France 24. Macron szerint azért fontos a törvény elfogadása, mert a jelenleg érvényben lévő rendkívüli állapotot nem lehet „végtelenszer meghosszabbítani”. A rendkívüli állapotot 2015 novemberében, a Bataclan és más párizsi helyszínek ellen elkövetett terrortámadások után vezették be, legutóbb idén júliusban hosszabbították meg.
Gérard Collomb belügyminiszter egy interjúban elmondta: a törvény véget vetne a rendkívüli állapotnak, egyidejűleg azonban biztosítaná a kormányzat és a hatóságok számára a megfelelő jogköröket az állampolgárok biztonságának megőrzése érdekében. Collomb hangsúlyozta: hosszú távú intézkedések szükségesek az Iszlám Állam befolyásának kiküszöböléséhez. A törvény megőrizné azokat a házkutatásra, házi őrizetre és a terrorista csoportokhoz köthető imahelyek felszámolására vonatkozó jogokat, melyeket a rendkívüli állapot tesz lehetővé. A parlament 2020-ben vizsgálná felül ezeket a jogokat az aktuális helyzet függvényében.
Az ellenzéki pártok azonban bírálattal illették a törvénytervezetet. A Republikánusok nemzetgyűlési frakcióvezetője, Christian Jacob szerint a terrorfenyegetés soha nem volt ilyen magas, a törvénnyel pedig a kormány sutba dobja az elővigyázatosságot. Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke úgy véli, a törvény „védekező szellemű és gyenge”. Az Engedetlen Franciaország nevű szélsőbaloldali párt szerint az intézkedések a szabadságot veszélyeztetik. Macron pártjából is akadnak kritikusok: Alain Tourret képviselő úgy véli, hogy a törvény szabadságjogokat sért. Számos jogász is kifejezte aggodalmait a törvénnyel kapcsolatban, Henri Leclerc például a Libérationban közölt cikkében úgy vélekedik: a Macron-kormány egy új „gyanúsak törvényét” kíván teremteni. A France 24 mindazonáltal rámutat: még ha egyes tervezett intézkedéseket fel is hígítanak, várhatóan elfogadják őket az október 3-i nemzetgyűlési szavazáson.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Bár az Iszlám Állam területi uralma évekkel ezelőtt összeomlott, a terrorszervezet ideológiája és online hálózata továbbra is halálos támadásokra inspirál világszerte.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Ausztráliában már most is a világ legszigorúbb fegyvertörvényei vannak érvényben, de a Bondi Beach-i tömeges lövöldözés még szigorúbb szabályokhoz vezethet.
Tizenöt embert ölt meg két fegyveres vasárnap az ausztráliai Sydney népszerű Bondi Beach strandján.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Az amerikai külügyminisztérium vezető tanácsadója Európa és a nyugati civilizáció válságáról beszélt Budapesten.
Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy az ünnepek után újabb kormányzati támogatások érkeznek.
