Az idei indiai adóreform megnehezítette a menstruáló nők helyzetét.
Az indiai nők problémás imtimhigiéniás helyzetére mutat rá a France 24. Az indiai kormány május végén bevezetett adóreformja hasznosságuk szerint sorolja be a különböző termékeket: az egészségügyi betétek a törvény értelmében a luxuscikkek kategóriájába kerülnek, így 12 százalékos adó terheli őket. A bejelentést nagy felháborodást váltott ki: feminista szervezetek mutattak rá, hogy az óvszereket és az egyéb fogamzásgátlókat a törvény nem minősíti luxustermékeknek. A Twitteren #véradó hashtaggel adtak hangot indulataiknak a nők.
A France24 szerzője megszólaltat egy huszonegy éves egyetemista lányt, aki korábban riportot készített arról, hogyan birkóznak meg a menstruációval a vidéki indiai nők. A lány elmondása szerint a vidéki asszonyok arra kényszerülnek, hogy elnyűtt ruhacafatokat, földet, port és hamvat használjanak a nehéz napokban, mivel egy csomag egészségügyi betét egyheti élelmükkel megfelelő összegbe kerül. Ezek a kezdetleges praktikák rendkívül veszélyesek az egészségükre: súlyos fertőzéseket, rákot okozhatnak. Egy 2011-es kutatás szerint az indiai nők csupán tizenkét százaléka engedheti meg az intimbetét használatát.
A riportot készítő lány elbeszélgetett egy orvossal, aki szerint a sokszor halálos vaginális fertőzések nagy számának oka a társadalomban élő patriarchális mentalitás. A menstruáló nőket tisztátalannak tekintik, nem főzhetnek, a gyerekeiket sem ölelhetik meg, teljesen kizárják őket a családi életből.
Az eldobható egészségügyi betétek azonban nem csupán drágák, hanem a természetet is terhelik: vagy szabad ég alatti szeméttárolókba kerülnek, vagy elégetik őket, mérgező anyagok tonnáit juttatva így a levegőbe. A helyzetet látva számos start-up kezdett el gondolkodni a helyzet megoldásán. A France24 bemutatja az olcsó, környezetbarát alternatívákat. Így például az úgynevezett saafkint, mely azoknak a nőknek teszi könnyebbé az életét, akik nem hordanak fehérneműt. A menstruációs kúp akár tíz évig is használható, ára miatt viszont kevésbé elérhető a nyomorban élők számára, a szexuális életüket még meg nem kezdett nők pedig azon alaptalan félelmek miatt tartanak tőle, hogy kárt tesz a szűzhártyában. A további alternatívák között vannak még a különféle mosható betétek, illetve a banánfonalból (!) készített betét.
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
Elesett az egyházfő, beverte a fejét.
A korábbi főpolgármester-jelölt szerint a HVG írása „olyannyira vak és süket a budapesti közállapotokra”, hogy muszáj volt a benne szereplő tévedésekre reagáljon.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A stockholmi városvezetés tervét mégsem valósíthatják meg, miután a megyei tanács előzetesen elutasította.
Nemrég még azzal volt tele a brüsszeli lap, hogy Románia jobb hazánknál, most meg már arról szól a fáma, hogy miért volt dühös a román átlagszavazó.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
