A lengyelek „jó változást”, nem pedig „jó forradalmat” akarnak – nyilatkozta Andrzej Duda lengyel elnök egy interjúban, miután kedden benyújtotta saját, a bírósági reformot előkészítő törvénytervezeteit. Duda kijelentette: nem egyezik bele, hogy az egész legfelsőbb bírói testületet leváltsák.
A lengyelek „jó változást”, nem pedig „jó forradalmat” akarnak – jelentette ki Andrzej Duda államfő egy szerdán megjelent lapinterjúban, amelyben kifejtette, hogy az általa ismertetett új bírósági törvénytervezetek és a kormánypárt korábbi törvényei közötti különbségek a fő bírói szerveknél végrehajtandó személycserék módjára vonatkoznak.
Csak a 65 éven felüli bírákat nyugdíjaznák
A Dziennik Gazeta Prawna lengyel gazdasági napilapnak adott interjúban Duda a bírósági reformot előkészítő két – az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintő –, általa a minap ismertetett törvénytervezetét kommentálta. A legfelsőbb bíróságra vonatkozóan az államfő kijelentette: a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) „biztosan az egész testület leváltását szeretné”, ő azonban ebbe nem fog beleegyezni.
A PiS által a parlamentben megszavazott jogszabály, melyet Duda júliusban megvétózott, életkortól függetlenül nyugdíjba küldte volna a legfelsőbb bíróság összes tagját, esetleges maradásukról az igazságügyi miniszter döntene (aki egyszerre főügyész is). „Számomra megengedhetetlen a legfelsőbb bíróság főügyészi felülvizsgálata” – kommentálta ezt a megoldást az interjúban Duda. A kedden a szejm hivatalának továbbított új államfői tervezet csak a 65 évet – a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt – elért bírákat nyugalmazná. A szolgálati idő meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthetne.
A legfelsőbb bírósági tagok nyugdíjazása az egyik fő pontja volt az Európai Bizottság által a lengyel igazságügyi reform miatt emelt kifogásoknak. A másik fő különbséget saját és a PiS tervezete között Duda abban a módban látja, amellyel a 25 tagú KRS 15 tagját megválasztanák. Az elnök javaslata szerint – melyet a PiS is támogat – az alsóház háromötödös többséggel választaná meg az újból megalakítandó KRS bírótagjait. Mivel ez a többség nehezen elérhető, szükség lehet egy második fordulóra, melyben minden képviselő csak egyetlen KRS-jelöltre szavazhatna. Duda szerint így a KRS-ben a parlamenti többség által támogatott bírák lennének többségben, „de lesznek olyanok is, akiket az ellenzék támogat”.
Duda nem zárja ki az újabb vétót
Az államfő felidézte: a PiS nevében kedden Stanislaw Karczewski szenátusi elnök azt javasolta, hogy a második fordulóban már a felsőház és ne az alsóház szavazzon a KRS összetételéről, de ott is háromötödös többséggel. Duda rámutatott: a kormánypárt a szenátusban többséggel rendelkezik, így „a vita lényege az, hogy a kormánypárt a KRS-nek mind a 15 bírótagját megválassza-e”. Arra a kérdésre, hogy a témában fennálló különbségek miatt „elvált-e régi pártjától”, a PiS jelöltjeként megválasztott elnök elmondta: „egyesek ezt a hatást próbálják kelteni, ártva ezzel nekem is, a PiS-nek is”. „A módszereink különböznek, nem pedig a céljaink” – szögezte le. Úgy vélte: a lengyelek éppen visszafogottsága miatt választották őt államfőnek. „Jó változást, nem pedig jó forradalmat akarnak” – jelentette ki (a „jó változás” a PiS-pártprogram szlogenje).
Andrzej Duda hétfőn jelezte: számít arra, hogy tervezetein a parlamenti munkák során módosítani fognak. Krzysztof Lapinski elnöki szóvivő mindazonáltal kedden nem zárt ki újabb államfői vétót, amennyiben a változások „túl messzire mennének”. Az ellenzéki pártok közül az államfő tervezeteinek egyes megoldásait üdvözölte a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, a Kukiz´15. A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnöke, Grzegorz Schetyna kedden viszont úgy látta: az előterjesztések a PiS törvényeihez hasonló megoldásokat tartalmaznak. A PO újabb országos tüntetések szervezését helyezte kilátásba az elnöki előterjesztés miatt.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Résen kellett lenniük az ukránoknak.
Hosszabb interjút adott Lengyelországban a magyar labdarúgó-válogatott védője. Szalai Attila a sztárcsapatok érdeklődéséről is vallott.
Dariusz Matecki szerint Brüsszel a lengyel forgatókönyvet akarja Magyarországra is exportálni.
Már a forgatókönyv is elkészült.
Kezd körvonalazódni Manfred Weber terve.
Egyre több országnak van elege.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Nem kapkodnak a ötkarikás jegyek után Milánóban, akciózni kényszerülnek a szervezők, ráadásul egy súlyos baleset is borzolta a kedélyeket a megnyitó előtt. Íme, a téli olimpia magyar indulói!
