A vízgazdálkodás fontosságáról beszélt Áder az ENSZ-ben

A vízválság előbb sújthat bennünket, mint az elhatalmasodó klímaváltozás – hívta fel a figyelmet Áder János köztársasági elnök szerdán New Yorkban azon az ENSZ-ben rendezett konferencián, amelyet Magyarország és Dánia közösen szervezett egy „vízbiztos” világhoz szükséges befektetések finanszírozásáról.

A túl kevés és a túl sok víz is gond

Áder János a Világbank adatait idézve leszögezte: jelenleg a világban több mint 2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, és 4 milliárd azoknak a száma, akiknek szennyvize nincs megfelelő módon kezelve. „Azt is tudjuk, hogy az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél közül legalább 15 nem valósítható meg megfelelő vízgazdálkodás nélkül” – fogalmazott az államfő. Hozzátette: a fenntartható urbanizáció is csupán vágyálom marad és a szegénység sem küzdhető le helyes vízgazdálkodás nélkül.

Előadásában Áder János kitért Perura, utalva arra, hogy ebben az országban az idén márciusban – hosszú aszály után – annyi eső esett, hogy 150 ezer otthon vált lakhatatlanná, s a természeti katasztrófa olyan óriási károkat okozott, hogy a perui GDP 3 százalékának megfelelő összeget kellett a helyreállításra fordítani.

Afrikában ugyanakkor éppen az a baj, hogy túl kevés az eső - hangsúlyozta az államfő. Dél-Szudán, Etiópia, Nigéria példáját említve kifejtette, hogy a vízhiány katasztrófához vezetett: milliók éheznek, pusztulnak az állatok és pusztul a termés. 

Ázsiában Banglades küszködik túl sok vízzel. „Májusban Bangladesben olyan mennyiségű eső esett, hogy még a monszunhoz szokott vidéken is sok volt belőle: 2 millió tonna rizs esett az esőzés áldozatul, s nem nehéz belátni ennek költségvetési, gazdasági és egyéb következményeit” – mondta Áder János. 

Jó védművek kellenek

Ezután az államfő felvételeket mutatott az öt évvel ezelőtti New Yorkról, amelyet akkor a Sandy hurrikán okozta áradás sújtott, és a pár héttel ezelőtti Houstonról, amelyet a Harvey hurrikán tett tönkre. Felhívta a figyelmet: mindkét esetben megelőzhető lett volna a mérhetetlen kár és veszteség. New Yorkban védműveket kellett volna építeni, ez mintegy 200 millió dollárba került volna, de mivel elmulasztották, a hurrikán pusztításai utáni helyreállításra már 20 milliárd dollárt kellett fordítani. Houston is az átgondolatlan városi fejlesztéseket szenvedte meg. Áder János megjegyezte: mindkét tragédiának fontos tanulságai vannak a jövőre nézve. Elsődleges fontosságúnak nevezte az ésszerű urbanizációt. 

Áder János magyar példát hozott a jó árvízi védekezésre. Megemlítette a tizenkét tiszai árvízi szükségtározót, amelyből hat már el is készült. „Drága program ez, az adófizetőknek sok pénzébe kerül, de megtérül” - hangsúlyozta. 

Isten megbocsát, a természet nem

„Szembe kell nézni a vízkérdés finanszírozásával” – mondta a köztársasági elnök. Világszerte 500 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség évente a vízválság elhárítására – tette hozzá. 

Az államfő Ferenc pápa szavait idézve zárta beszédét: „Isten mindig megbocsát, az ember néha megbocsát, a természet azonban soha nem bocsát meg.”