Az elnök kifejtette: az új afganisztáni stratégia lényege, hogy nem határidőt tart szem előtt, hanem a feltételek teljesülését, és ezért nem fog az Afganisztánban állomásozó csapatok létszámáról vagy a további konkrét katonai hadműveletekről a nyilvánosság előtt beszélni. Mint mondta, „nem kell, hogy az ellenségeink tudjanak minderről”. „Nem áruljuk el, hogy mikor indítunk támadást, de az biztos, hogy támadást indítunk majd” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy óriási biztonsági fenyegetésekkel kell szembenézni nemcsak Afganisztánban, hanem az egész térségben. Ezzel összefüggésben hosszan beszélt Pakisztán szerepéről és politikájáról, valamint India felelősségvállalásának fontosságáról. Úgy vélte, az Egyesült Államok többé nem hallgathat arról, hogy Pakisztán teret enged és menedéket biztosít a káosz, az erőszak és a terror erői számára. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok, Pakisztán és Afganisztán érdeke közös: megakadályozni, hogy a biztonságosnak vélt térségekben a terroristák ismét megjelenhessenek, fenyegetést jelenthessenek, sőt, atomfegyverhez juthassanak.
Pakisztánnak és Indiának is segítenie kell
Kifejtette azt is, hogy Pakisztán többet nyerhet, ha az Egyesült Államok partnere, és többet veszíthet, ha „bűnözőknek ad menedéket”. Leszögezte, hogy Washington változatlanul támogatást nyújt az afgán kormánynak, de hozzáfűzte: „Afganisztánnak is osztoznia kell a terrorizmus elleni küzdelem terheiben”.
Az elnök, miközben hangsúlyozta, hogy megakadályozza a tálibok hatalomra jutását, hangsúlyozta azt is, hogy egy távoli jövőben akár még politikai megállapodás is születhet a tálibok egyes elemeinek bevonásával. De hozzátette: senki nem tudja megmondani, hogy ez mikor lehetséges, és lehetséges-e egyáltalán. „Pusztán katonai megoldással nem lehet elhozni a békét Afganisztánba, de stratégiai megfontolásokkal alkalmazott erővel megteremthetők a majdani békefolyamat feltételei” – mondta Trump.