Sem harci rakétahajtómű-technológia, sem kész hajtóművek nem juthattak Ukrajnából Észak-Koreába, hogy azokat katonai programjának fejlesztésében felhasználhassa a keleti ország – jelentette ki keddi kijevi sajtótájékoztatóján Jurij Radcsenko, az ukrán állami űrhivatal vezetője.
Sem harci rakétahajtómű-technológia, sem kész hajtóművek nem juthattak Ukrajnából Észak-Koreába – állította keddi kijevi sajtótájékoztatóján Jurij Radcsenko. Ezen állásfoglalásával az ukrán állami űrhivatal vezetője a The New York Times című amerikai lapban közölt információkat cáfolta. Radcsenko leszögezte, hogy Ukrajna betartja a katonai technológiák átadására vonatkozó nemzetközi korlátozásokat.
Amerika hírei
Az újság amerikai szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy Oroszországból és Ukrajnából is juthatott Észak-Korea olyan technológiához, illetve alkatrészekhez, amelyeknek köszönhetően a közelmúltban sikeres kilövéseket hajtott végre interkontinentális ballisztikus rakétákkal. Radcsenko kiemelte, hogy a múlt hónapban Phenjan által sikeresen végrehajtott rakétakilövések csak úgy valósulhattak meg, hogy Észak-Koreának a birtokába került a rakétahajtóműhöz való üzemanyag előállításának technológiája, amellyel Ukrajna nem rendelkezik, csak Oroszország és Kína.
A tisztségviselő kijelentette, hogy Oroszországnak minden alapja és lehetősége megvan arra, hogy rakétahajtóműveket, illetve technológiát adjon át Észak-Koreának, hiszen – mint mondta – Moszkva „baráti” kapcsolatokat ápol Phenjannal, valamint Oroszország 7-20 darab Ciklon-2 és Ciklon-3 típusú rakétával rendelkezik. Radcsenko elismerte, hogy Ukrajna 2001-ig valóban gyártott olyan rakétahajtóműveket, amelyekről a The New York Times írt, de leszögezte, hogy valamennyit beépítették az említett Ciklon-2 és Ciklon-3 típusú rakétákba, és valamennyit leszállították Oroszországnak.
Ukrajna válasza
Olekszandr Dehtyarjov, a Pivdenne (régi orosz nevén Juzsnoje) ukrán rakétatervező iroda főtervezője a sztrana.ua hírportálnak nyilatkozva szintén úgy vélekedett, hogy Ukrajnából nem kerülhetett Észak-Koreába olyan rakétatechnológia, amelyről az amerikai napilap írt. Azt azonban nem zárta ki, hogy valakik, más országban készíthettek róla másolatot. Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben két észak-koreai állampolgárt nyolc év börtönbüntetésre ítéltek Ukrajnában, mert az ukrán állami Déli Gépgyárban (Pivdenmas, oroszul Juzsmas) kémkedtek.
A kelet-ukrajnai Dnyipróban működő gépgyártó vállalat – amely főként rakéták, űreszközök és egyéb katonai célú berendezések gyártásával foglalkozik – hétfőn a honlapján megjelentetett közleményében alaptalannak nevezte és visszautasította a The New York Times cikkének Ukrajnára vonatkozó állításait. Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök kedden Dnyipropetrovszk megyében tett látogatásakor szintén alaptalannak, valamint Ukrajnával szembeni nyílt provokációnak nevezett a sajtónak tett minden olyan kijelentetést, amely szerint a Déli Gépgyár rakétahajtóműveket adott volna el Észak-Koreának.
(MTI)
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
