Hetvenéves Paolo Coelho

Hetvenéves Paolo Coelho. A világhírű író Brazíliában, Rio de Janeiróban született 1947. augusztus 24-én. Jezsuita iskolában tanult, s már fiatal korában írói pályára készült. Fiatalkori lázadásából kifolyólag hippi lett. Eleinte dalszövegeket írt, majd újságíróként dolgozott. 25 éves korától kezdve tanulmányozta a mágiát és az okkultizmust (természetfölötti jelenségek tana). Gyalog megtette a 830 kilométeres zarándokutat Santiago de Compostelába. Művei mintegy 140 országban, 56 nyelven, több mint 45 millió példányban fogytak el. 

A Mestert egy csokornyi idézetével köszöntjük!

„A virágok arra tanítanak, hogy semmi sem örök: sem a szépség, sem a hervadás, hiszen a magokból új növények serkennek. Jusson eszedbe ez, ha örömet, fájdalmat vagy bánatot érzel. Minden elmúlik, megöregszik, meghal és újjászületik.”

„Még a legmagasabb fák is (...) apró magvakból sarjadnak. Vésd ezt az eszedbe, és ne akard siettetni az időt!”

„A legrosszabb rémálom az, amelyik újra meg újra megismétlődik.”

„Amikor a múlt olyan emléket idéz az eszünkbe, amely feltép egy régi sebet, hirtelen az összes többi sérülés is a felszínre kerül, olyannyira, hogy a lélek vérezni kezd, és addig abba sem hagyja, míg térdre nem rogyunk, és ki nem tör belőlünk a zokogás.”

„Minden erőmmel harcoltam ezért a szerelemért, de most elfáradtam. A kő, amely a szívemet nyomta, mára sziklává nőtt, és dobogni sem engedi a szívemet. Az pedig utolsó leheletével azt súgta, hogy más világok is léteznek.”

„Csak a szerelem adhat értelmet annak, akinek nincs semmije.”

„Én nem kértem azt, hogy boldog legyek; csak annyit kértem, hogy ne legyek annyira boldogtalan és nyomorult, amilyennek éreztem magam.”

„Amikor egy nő hagyja, hogy egy férfi segítsen neki, az mindig kiszolgáltatottá teszi: a férfiak pedig éppen erről álmodnak.”

„Mindenki kacérkodik a veszéllyel, persze azt feltételezve, hogy a veszély nem létezik.”

„Én egy olyan választ keresek, amelyet egyelőre nem találok sehol. Miután tucatnyi bölcselkedő könyvet elolvastam, egyértelművé vált számomra, hogy nem megyek velük semmire. Miközben olvastam, hatottak rám, de amint becsuktam a könyvet, el is múlt a hatásuk. Csak mondatok, szavak, amelyek olyan ideális világot mutatnak be, amilyen egész egyszerűen nem létezik. Még annak sem, aki kitalálta őket.”

(Forrás: Wikipedia; Citatum.hu)