Nem megfelelő világnézet – kirúgta a Google a mérnökét

Megérdemelte. Ha ekkora nézetkülönbség mellett nem ő maga mondott fel, akkor egy jellemtelen alak. :-)

(bemásoltírás)------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- LARY PAGE A GOOGLE KERESŐ KIGONDOLÓJA (Rightpedia) Larry Page Larry Page✡ (teljes nevén Lawrence E. Page) (Ann Arbor, Michigan, 1973. március 26.) amerikai üzletember, a Google egyik alapító-tulajdonosa. Pályája Larry Page az East Lansing középiskolában végzett, majd számítástechnikusként szerzett diplomát a Michigani Egyetemen. PhD tanulmányait a kaliforniai Stanford Egyetemen folytatta, ám azt a mai napig nem fejezte be. Apja Carl Vincent Page, szintén számítástechnikával foglalkozik, a Michigani Állami Egyetem professzora, anyja Gloria Page. A Google története Page egy évvel később érkezett Stanfordba, mint leendő cégtársa Sergey Brin. Sergey-t jelölte ki az egyetem, hogy vezesse körbe a campus-on az új diákot. Habár szinte semmiben nem értettek egyet kezdeti beszélgetéseik során, fény derült egy közös szenvedélyükre: ez az adatbázisokban való keresés hatékonyságának, problémáinak kutatása. Page később iskolatársa, Alex Sonkin ötletét fejlesztgette majd Brinnel közösen kezdtek dolgozni egy kereső rendszeren, amit Google-nek neveztek el. Elsőként a Stanford egyetem saját szerverein tesztelték, majd 1998-ban kiléptek vele a webre. A kereső azonnal sikeres lett, ebben közrejátszott az is, hogy az akkori legnépszerűbb kereső, az AltaVista arculatot váltott, versenytársa, a Yahoo! példáját követve portállá alakították, ez – valamint az, hogy az elavult keresési algoritmusok egyre kisebb hatékonysággal birkóztak meg a robbanásszerűen növekedő World Wide Webbel – rengeteg csalódott felhasználót terelt a Google minimalista, de hatékony oldalára. A Google titka a szabadalmaztatott PageRank technológia, az eljárás lényege (nagyon leegyszerűsítve), hogy a találatokat úgy rendezi sorba, hogy az oldalak tartalma mellett azt is vizsgálja, hogy az adott oldalra hány és mennyire releváns (a keresett szót szintén tartalmazó) link vezet. A sikeren felbuzdulva Page félbehagyta az egyetemet, hivatalosan a mai napig "on leave (eltávozáson)" státuszban van Stanfordban. A kereső üzemeltetésére létrehozott Google, Inc. társ-elnöke lett Sergey Brinnel közösen. E posztjukról 2001-ben mondtak le, amikor felvették Eric Schmidtet, a Novell egykori vezetőjét a Google elnök-vezérigazgatójának. Larry Page azóta hivatalosan Termékfejlesztési Elnök, éves fizetése hivatalosan 1$. Vagyonát jelenleg kb. 17,5 milliárd dollárra becsülik (A Google sztori c. könyv szerint), de ez a Google részvényárfolyamainak függvényében folyamatosan változik (többnyire emelkedik). Mindezek ellenére nem él túlzottan nagylábon, habár nemrég Brinnel közösen vásároltak egy személyes használatra kialakított Boeing 767-est.

Ugyanakkor a Wikipédia a Google-on keresztül, csak így: Frankfurti iskola (bemásoltírás)-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Frankfurti iskola Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A frankfurti iskola megnevezés a neomarxista kritikai elmélet, társadalomelméleti kutatások, és filozófia terén gondolkodók egy csoportjának és elméleteiknek megnevezésére használatos. Az „iskola” kezdetét az jelöli, amikor a németországi Frankfurti Egyetem (Johann Wolfgang Goethe-Universität Frankfurt am Main(wd)) Társadalomkutatási Intézetének (Institut für Sozialforschung(wd)) Max Horkheimer lett az igazgatója 1930-ban. A (nem hivatalos) „frankfurti iskola” megnevezéssel illetett gondolkodók kapcsolatban álltak a Társadalomkutatási Intézettel, vagy az hatással volt rájuk. A frankfurti iskola nem intézményesült és nem is önmegnevezés, a frankfurti iskola fő gondolkodója nem használta. Az iskola képviselői, Theodor Adorno, Max Horkheimer, Walter Benjamin, Herbert Marcuse, Jürgen Habermas, Alfred Schmidt(wd) élesen bírálják a monopolkapitalista társadalmat, de elutasítják a szovjet mintájú szocialista fejlődés alternatíváját, s a konzumkultúrával a radikális avantgardizmust állítják szembe.

a cenzura új neve 'sokszínűség és integritás' csak egy hülye gondolja h a nő meg férfi az mindenben azonos...