A bíró szerint a kitoloncolást felfüggesztő határozat időt ad a letartóztatott és őrizetbe vett menekülteknek arra, hogy szövetségi bírósághoz forduljanak az ügyükben. Mark Goldsmith indoklásában leszögezte: „azokat, akiket súlyos bántalmazás érhet vagy halál fenyegethet, nem vethetik ki ebből az országból anélkül, hogy ne kapjanak lehetőséget bírósági elbírálásra”.
A michigani Detroitban egy szövetségi bíró hétfőn több mint 1400 iraki menekült kitoloncolását állította le.
Mark Goldsmith bíró az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) nevű szervezet kérésének helyt adva hozta meg döntését. Beadványában a civil szervezet azzal érvelt, hogy etnikai és vallási hovatartozásuk miatt – mivel kisebbségiek – ezek az emberek Irakban üldöztetést szenvednének. A bíró szerint a kitoloncolást felfüggesztő határozat időt ad a letartóztatott és őrizetbe vett menekülteknek arra, hogy szövetségi bírósághoz forduljanak az ügyükben. A bíró a 34 oldalas határozatban indoklásként leszögezte: „azokat, akiket súlyos bántalmazás érhet vagy halál fenyegethet, nem vethetik ki ebből az országból anélkül, hogy ne kapjanak lehetőséget bírósági elbírálásra”. A döntéssel lényegében több hónapig egyetlen iraki menekültet sem toloncolhatnak ki az Egyesült Államokból. Egyelőre nem derült ki, hogy az amerikai kormányzat megfellebbezi-e a Goldsmith bíró döntését.
Az ACLU június 15-én nyújtott be bírósági keresetet a kitoloncolás felfüggesztésére. A szervezet érvelése szerint ezeket az irakiakat üldöztetés, kínzás vagy halál várja iraki földön, csak azért, mert káld katolikusok, szunnita muszlimok, vagy kurdok. A letartóztatottaknak már korábban kezükben volt a kitoloncolási végzés. Többüket komoly bűnök terhelnek: gyilkosság, fegyver- és kábítószer-kereskedelem. Begyűjtésükre azt követően került sor, hogy Irak beleegyezett visszafogadásukba. A CBS televízió hétfőn este riportot sugárzott a detroiti káld közösségről, amely mintegy 150-200 ezer lelket számlál. A riportban elhangzott, hogy a közösség tagjai tavaly novemberben elsöprő többségükben Donald Trumpra szavaztak, de most csalódottak. Wisam Naoum, a közösség egyik aktivistája így fogalmazott: „mi csak mellékszereplők vagyunk egy nagyobb játékban és minket nem tartanak fontosaknak”.
(MTI)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A német kormányszóvivő már arról beszélt, hogy migránsok befogadása helyett helyben kell segíteni.
Haiti–Skócia, Irán–Új-Zéland, Zöld-foki-szigetek–Szaúd-Arábia és Kongói DK–Üzbegisztán meccs is lesz a csoportkörben.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Venezuela és Irán esete után Washington reformokat kér Kubától, valószínűleg akkor jár a legjobban, ha elfogadja az ajánlatot – vagy egy éjszaka Havanna is amerikai helikopterek zajára riadhat fel.
Az USA hatalmas ünnepségre készül a függetlenségi nyilatkozat 250. évfordulójára.
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
A repülő valahol Iránban zuhant le, a személyzetének sorsa ismeretlen.
