Leégett és összeomolhat egy toronyház Londonban

Azért az nem semmi, hogy a 2016-os felújítás során kapott az épület kétrétegű ablakokat és fűtési rendszert. Korábban hogy éltek benne?

Próbálom nagyon röviden. 1. Annak, hogy acél szerkezetű az épület, egész máshol van a jelentősége. Egy acélból készült szerkezet EGY elemként viselkedik. Nem esik darabjaira. Szóval OK, tegyük fel, hogy meggyengült a szerkezet, megolvadt az acél, beomlott az egész. Sőt! Ne gatyázzunk, feltételezzük, hogy az ütközés szintjein minden, aminek nekiment a gép vagy a legkisebb láng érte, még el is párolgott. Ekkor: ott egy kisebb, könnyebb szerkezetű felső rész és egy nagy, sokkal erősebb szerkezetű alsó rész. A kisebb, gyengébb felső rész méretéhez képest (!) nevetségesen kis magasságból ráesik az alatta lévő nagyobb, erősebb szerkezetre, azt még véletlenül sem aprítja szecskává. (ekkora méreteknél több méteres gerendák szecskának számítanak) Az acél nem törik szecskává. Nem kártyavár. (Ebben az épületben beton is csak aljzatbetonként szerepelt, tartószerkezeti szerepe nem volt! ACÉL váz, ACÉL födém, homlokzaton alu függönyfal.) Ha hasonlatot keresünk, akkor nem elemes építőre kell gondolni, amibe beleszállt a gyerek labdája, hanem mondjuk két fém nyúlketrecre, amit egy órán keresztül megküldünk lángszóróval, majd tiszta erőből egymásra baxarintunk. Kapunk két eldeformált szerkezetet egymásba akadva. Nem törnek össze, mint a ropi. Szóval, ha az ütközési zónából varázsütésre eltüntetjük az összes szintet, és a felső részt hagyjuk ráesni az alsóra, akkor végeredményként két egymásra akadt, eldeformálódott épületrészt kapnánk, esetleg a felső szintet a földön, a talpán álló, deformált felsejű alsó rész mellett. 2. Az, hogy az E.S.Buildingbe berepült a repülő, nem azért jelentős, mert hú, ott is volt tűz, mégse omlott össze, hanem azért, mert a WTC tervezői SZÁMOLTAK VELE, hogy ez megtörténhet, és az akkori kor legnagyobb gépének teletankos ütközésére (!) is méretezték az épületet bármely (!) pontján. Ez megfelel a végül belerepült gépek méretének. (!) Ami nem azt jelenti, hogy nem tud belerepülni egy gép, hanem azt, hogy sehol sem tud akkora szerkezeti kárt okozni, tűzzel együtt sem, hogy az épület összeomoljon. 3. Tegyük fel, hogy a tervezők is elszámolták és nincs igazam, és az acél törik mint a ropi. Akkor is ott a magába omlás problémája. Magába omlás alatt nem azt kell érteni, hogy max a köv. utcáig lett poros a járda, hanem azt, hogy VÉGIG LEROMBOLTA MAGÁT. Ezt csak úgy tudta volna megtenni, ha egy percre sem válik külpontossá a rombolás. Ilyen csoda magától nincs. Pláne, hogy már maga a rombolás aszimmetrikus, és a felvételeken látszik, hogy a felső rész az első pillanatban jelentősen (!) oldalra dőlt. Tessék nekem megmutatni az erőt, ami visszahúzta középre! Ha egy széknek 4-ből 3 lábát kirúgod, az ülése nem a padlóval párhuzamosan esik le, hanem ferdén eldől. A felső rész is ferdén zuhant az alsó részre, azt a részét rombolva, amire esett, a másik részét ("a szék állva maradt lábát") HÚZVA. Amikor a húzott rész elszakadt, a húzott rész alatti részt nem rombolta semmi (!), ellenben a rombolt rész tovább rombolódott, vagyis még jobban DŐLT oldalra. Végül a felső résznek le kellett volna zuhanni a földre, és állva kellett volna maradjon az alsó rész, a tetején ferdén lerombolva. Az, hogy a teljes épület megsemmisült, csak úgy következhetett be, hogy szintről szintre pontosan illeszkedve, párhuzamosan és egyszerre zuhantak egymásra a szintek, ami már a rombolás legelső másodpercében sem áll.

"Egy helyi közösség évek óta folyamatosan blogolt arról, hogy életveszélyes az épület. 2016 novemberében azt írták, rémisztő gondolat, hogy csak egy katasztrófa hozza majd felszínre a bérbeadó, vagyis a tanács inkompetenciáját, és vet véget a veszélyes életkörülményeknek, az egészségügyi és biztonsági szabályok semmibevételének. Legfrissebb, a tűzre reagáló bejegyzésükben kigyűjtötték, hogy összesen 10 írásuk volt a veszélyről, ebből kettő a felújítás után." http://index.hu/kulfold/2017/06/14/london_torony_tuz/ A képeken főleg bevándorlók vannak... lehet, hogy véletlenül alakult ki a tűz, lehet, hogy nem.

Az ilyen magasházak úgy működnek, mint a kémények, de nem csak a füstöt, a lángokat is hajtják fölfelé. Meggondolandó a Kopaszi-gátra tervezett felépítése is.