Antónió Guterres azonnali konkrét intézkedéseket is javasolt: a tengeri természetvédelmi területek bővítését, a halászat újraszabályozását, a vizek megtisztítását, bizonyos vidékeken a turizmus megszüntetését.
António Guterres ENSZ-főtitkár az óceánok megmentésére szólított fel egy „világkatasztrófa elkerülése” érdekében a világszervezet New York-i székházában hétfőn kezdődött, az óceánokkal és a tengerekkel foglalkozó nemzetközi konferencia megnyitóján. Beszédében Guterres arra buzdította a világ országait, hogy tegyék félre saját érdekeiket és tegyenek meg mindent az óceánok és a tengerek megmentése érdekében. „Félre kell tennünk a rövidtávú hasznot a hosszútávú nyereség érdekében” – fogalmazott az ENSZ-főtitkár. Hangsúlyozta: „az óceánok megőrzése magának az életnek a megőrzését jelenti”. Guterres azonnali konkrét intézkedéseket is javasolt: a tengeri természetvédelmi területek bővítését, a halászat újraszabályozását, a vizek megtisztítását, bizonyos vidékeken a turizmus megszüntetését.
Az öt napig tartó óceánkonferencia a maga nemében az első ilyen jellegű nemzetközi tanácskozás. Célja, hogy rávilágítson az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások védelmének fontosságára és az erőforrások okos és fenntartható felhasználására. A konferencia célkitűzései között szerepel egy olyan hosszútávú stratégia kidolgozása, amely megfordíthatja az óceánok és a tengerek vizének, élővilágának és egész környezetének hanyatlását. Beszédében maga António Guterres is utalt a többi között arra, hogy a klímaváltozás miatt a korallzátonyok kifehérednek, a tengerek vizét az emberek műanyaghulladékokkal szennyezik, sok vidéken pedig a túlhalászás következményeivel – például a tápláléklánc megváltozásával – kell számolni.
A konferencia végén a résztvevők várhatóan akciótervet is elfogadnak.
(MTI)
Újabb szakértők bevonásával fog folytatódni a munka, erről született megállapodás a világszervezet terrorizmus elleni küzdelemért felelős főtitkárhelyettesével.
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
