Emigránsok
Tömegével költöznének külföldre azok az amerikaiak, akik nem örülnek Donald Trump elnökválasztási győzelmének.
A külügy berendelte a kanadai nagykövetet, mert az a lex CEU kapcsán közzétett nyilatatkozatában az szerepelt: a kanadai kormány komolyan aggódik a magyarországi akadémiai szabadság miatt. A tárca szerint senki sem veszélyezteti Magyarországon a tanszabadságot.
A CEU-val kapcsolatos állításai miatt pénteken berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a kanadai nagykövetet - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) reggel az MTI-vel. A közlemény szerint a – hivatalos kanadai kormányzati oldalon közzétett – nagyköveti nyilatkozat lényegi eleme, hogy a kanadai kormány „komolyan aggódik” a magyarországi akadémiai szabadság miatt a törvénymódosítás kapcsán. A nyilatkozatban Isabelle Poupart sürgeti, hogy a törvény módosítására mielőbb kerüljön sor, mint ahogy arra szombaton „magyar vezetők kötelezettséget vállaltak”.
A külügyi tárca hamisnak nevezte a nagykövet állításait. Kifejtették: azokkal szemben az igazság az, hogy Magyarországon a tanszabadságot senki sem veszélyezteti. „A tanszabadság olyan jog, amely mellett a magyar kormány mindig határozottan kiállt, és védeni fogja a jövőben is” – szögezték le. Ugyanakkor a kormány elvárhatónak tartja, hogy a külföldi egyetemekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a magyar iskolákra. „A magyar felsőoktatási törvény nemcsak Soros György iskolájára, a CEU-ra vonatkozik, hanem mind a 28 külföldi egytemre” – emelte ki közleményében a KKM.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a magyar tanszabadságot „Brüsszel sem kérdőjelezte meg, az indított kötelezettségszegési eljárás témája a szolgáltatások szabad áramlásának esetleges megsértése”. Erről a magyar kormány természetesen hajlandó tárgyalni – olvasható a KKM közleményében.
Ez utóbbi egyébként nem igaz, bár Kovács Zoltán kormányszóvivő is próbált így érvelni a csütörtöki CEU-vitán is. A Bizottság a Mandinernek korábban küldött válaszában kifejezetten említi többek között az oktatás és kutatás szabadságát, mint uniós alapjogokat is: más kérdés – mint ahogy a Mandiner szerzője felhívta rá a figyelmet –, hogy egy EU-n kívüli érintett egyetem esetén lehet-e ezekre alappal hivatkozni.
(MTI)