Sírásás

Ön sem egy virtuális egyetemen végzett! – ilyen volt a kormány vs. CEU-vita

2017. május 4. 20:48

Meglepően kevés sorosozás volt a Terror Háza „A baloldal sírásója” című kerekasztal-beszélgetésén, amit a CEU-ügy kitárgyalásának szenteltek. A CEU rektorhelyettese egy Schmidt Mária blogjáról vett idézettel világította meg, hogy mit jelent a nyílt társadalom, Kovács Zoltán kormányszóvivőt pedig azzal tette helyre, hogy ő sem egy virtuális egyetemen végzett.

A baloldal sírásója” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Terror Háza és a XXI. század intézet a CEU-ügyről, a címmel nyilvánvalóan Schmidt Mária kormányzati sorosozásba illeszkedő esszéjére utalva. Ehhez képest nem maga Soros György volt a beszélgetés középpontjában, hanem a lex CEU.

Ez volt az első olyan alkalom a felsőoktatási törvény hírhedt módosítása óta, hogy a kormány szóba állt a CEU képviselőivel, hangsúlyozták a CEU rektorhelyettesei, akik ennek nagyon örültek is. Enyedi Zsolton és Fodor Éván kívül Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, valamint a kormány CEU-n végzett szóvivője, Kovács Zoltán és Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár voltak jelen.

Enyedi Zsolt most is azzal kezdte, amit már sokszor elmondott: szerinte a felsőoktatási törvény módosítása ellehetetlenít már működő intézményeket, ez pedig közvetve a tanszabadságot veszélyezteti. Ez akkor is így van, ha nem mondják meg nekik közvetlenül, hogy mit tanítsanak. 

Tallai Gábor moderátor freudi elszólása aztán megalapozta a hangulatot:

„Nem tudom, az itt megjelent kormányzati képviselők... ööö... illetve Schmidt Mária független értelmiségi kíván-e erre valamit reagálni.”

A közönség hangos nevetésben tört ki. 

Kovács Amerikában hallotta, hogy a CEU egy virtuális offshore egyetem

Ez nem vicces” – méltatlankodott Kovács Zoltán kormányszóvivő, miután elcsitult a derültség, majd rögtön elsütött egy még jobb poént.

„Akinek a meghallgatáshoz való joga itt sérült, az a kormány.”

Szerinte ugyanis tényeket nélkülöző lejárató kampányt folytatott Amerikában a kormány ellen Michael Ignatieff, a CEU rektora. Eközben az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás csak adminisztratív pontokon kifogásolja a törvényt, és szó sincs benne a tanszabadság sérelméről – folytatta. (Ez utóbbi egyébként nem igaz: a Bizottság a Mandinernek korábban küldött válaszában kifejezetten említi többek között az oktatás és kutatás szabadságát, mint uniós alapjogokat is: más kérdés, hogy egy EU-n kívüli érintett egyetem esetén lehet-e ezekre alappal hivatkozni.)

Kovács Zoltán ezután helyre tette az alma matert: 

„Egy hatszász éves egyetemi hagyományokkal rendelkező országban nehogy már egy húsz éve alapított magánegyetem próbálja meg magát etalonként feltüntetni!”

Azt is hozzátette: az a tétel, hogy az egyetemek az államtól függetlenül működnek, egyszerűen hamis, az államnak ugyanis joga van a működési kereteket kijelölni. Mint mondta: a CEU-t Amerikában is csak Soros-egyetemként ismerik, és azt is kint hallotta, hogy ez valójában egy virtuális egyetem, sőt, offshore egyetem.

Schmidt Mária megsértődött

A Terror Háza igazgatója szinte minden megszólalásában sértettségének adott hangot. Szerinte a CEU rektora lejáratja külföldön Magyarországot azzal, hogy itt nincs tanszabadság, ami nem igaz. Feltette a kérdést: „Ha van egy legitim kormány, amely legitim törvényhozással próbálja szabályozni a felsőoktatást, akkor a CEU miért nem alkalmazkodni próbál, ahelyett, hogy nemzetközi hazugságkampányba kezdene?”

„Ha a CEU nem politikai intézmény, akkor miért viselkedik politikai szereplőként?”

Ez utóbbi kérdést lelkes tapssal jutalmazta a közönség egyik fele, majd Enyedi Zsolt vette magához a szót, hogy elmagyarázza, mik is a gondok az alkalmazkodással.

Elsősorban az, hogy a CEU további működése nem kizárólag a CEU-tól függő feltételeken múlik, hanem attól, hogy a magyar miniszterelnök hajlandó-e egy nemzetközi szerződést kötni valamelyik amerikai miniszterrel. Ez kívül van a hatáskörükön, egy egyetem nem köthet államközi szerződést – magyarázta. „Hol van jogállam egy olyan országban, ahol ez politikusok kényén-kedvén múlik? Ami rajtunk múlik, azt természetesen szeretnénk teljesíteni” – mondta Enyedi, majd Kovács Zoltánnak is odaszólt:

Ez nem egy virtuális egyetem, hát ön sem egy virtuális egyetemen végzett!

A beszólásra még nagyobb taps érkezett a közönség másik felétől.

Kovács Zoltán elmondta, mit tanult a CEU-n

Kovács Zoltán azt tanulta a CEU-n, hogy a demokrácia szabályai szerint a többség olyan törvényeket hoz, amilyeneket akar, azokat pedig mindenkinek be kell tartani. Az is kiderült, hogy a kormányszóvivő egyébként a CEU trükkös, kettős jogalanyisága miatt azt sem tudja, milyen diplomája van. Enyedi Zsolt felvilágosította, hogy 2001-ben, mikor Kovács a diplomáját szerezte náluk, akkor még a magyar Közép-európai Egyetem nem létezett. „Jól van, akkor csak angol diplomám van... ööö... amerikai” – vonta le a következtetést Kovács a közönség kuncogása közepette.

A kormányszóvivő ezután emlékeztetett: az, hogy a CEU megkezdhette a működését annak idején Magyarországon, az is egy politikai, miniszteri döntés eredménye volt, ám akkor mégsem reklamáltak. Szerinte a CEU-nak inkább erőfeszítéseket kellene tennie a törvény betartására, amit egyszerűen megtehetne a kettős jogalanyiság megszüntetésével. 

Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár ehhez azt tette hozzá: a kormány részéről megbízott Altusz Kristóf már nagyköveti szinten felvette a kapcsolatot a törvénymódosítással érintett országokkal. 

Kovács Zoltán azt is megmutatta, hogyan érvel a hatalom

Miért nem nyitnak Amerikában is egy campust? – vetette fel a konstruktív vita jegyében a moderátor.

Mert pénzbe kerül. Miért vigyük ki innen oda a pénzt? Kinek, miért lenne ez jó?

– kérdezett vissza Fodor Éva rektorhelyettes.

„Azért lenne jó, mert ez a törvény”

– mutatta be válaszul a hatalmi érvelést Kovács Zoltán kormányszóvivő, amiért a közönség egyik fele még lelkesen meg is tapsolta.

Enyedi Zsolt keményen dolgozik azért, hogy a kormány sikeres legyen

Mint a rendezvényen kiderült: a rektorhelyettesek nagyon szeretnék, ha a kormány segítene nekik értelmezni a törvénymódosítást, ugyanis az egyáltalán nem egyértelmű. Nem egészen értik például, hogy szövetségi szintről pontosan milyen jogi kötőerejű szándéknyilatkozatra van szükség a nemzetközi megállapodás megkötéséhez.

Sajnos nem áll hatalmunkban megváltoztatni az amerikai alkotmányt” – mondta Enyedi Zsolt arra utalva, hogy Amerikában nem a szövetségi kormány, hanem a tagállamok hatáskörébe tartozik az oktatási megállapodások megkötése.

„De ha önök meg akarnak egyezni New York állammal, akkor holnap az asztalukon lesz a megállapodás szövege. Mi nagyon keményen dolgozunk azért, hogy önök sikeresek legyenek” 

– tette hozzá a közönség derültségére Enyedi.

A kötelezettségszegési eljárás jó ürügy az időhúzásra

A CEU rektorhelyettesei láthatóan egyébként már kezdtek megörülni, hogy a megjelent kormányzati tisztviselők segítségükre lesznek a jogértelmezésben, de Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár gyorsan kiábrándította őket. Elmondta ugyanis, hogy amíg a Bizottság kötelezettségszegési eljárása zajlik, addig felesleges „mozgó célpontra lőni”, hiszen lehet, hogy kiderül: egyes pontokon módosítani kell a törvényt. Tehát az a terv, hogy kivárják, hogyan végződik a kötelezettségszegési eljárás, és addig nem bocsátkoznak jogértelmezésbe.

Enyedi Zsolt erre csalódottan kifakadt: kötelezettségszegési eljárás ide vagy oda, a megállapodást már aközben is meg lehetne kötni, ráadásul mit fognak így a hallgatóiknak mondani, mikor ősszel kezdődik a tanév?

Schmidt Mária erre adott válasza kétségtelenül a beszélgetés leglenyűgözőbb pontja volt:

Miért nem gondolták ezt végig azelőtt, hogy a rektor úr kilobbizta Brüsszelben a kötelezettségszegési eljárást?

A rektorhelyettes elképedve sorolta a viszontkérdéseket: „Mi neveztük a másik felet csalónak? Nem a magyar miniszterelnök minket? Nem ő kért számon még nem hatályos törvényeket? Nem ő nevezte az egyetemet másodlagos hadszíntérnek?”

Enyedi ezentúl olvasni fogja Schmidt Mária blogját

A sorosozás csak a beszélgetés legvégén került elő érintőlegesen abban a – moderátor, Tallai Gábor által sugallt – kontextusban, hogy bizonyára nem véletlenül álltak ki ennyien a CEU mellett, hanem Soros befolyása is a dologban van, valamint felemlegette a nyílt és zárt társadalom közti dichotómiát is.

Fodor Éva rektorhelyettes leszögezte: egyszerűen azért támogatják őket ennyien, mert a CEU egy nagyon jó egyetem, és a mellettük aláíró tudósok is jó intézménynek tartják. „Próbálják meg csak egy pillanatra feltételezni, hogy ennyi az oka” – mondta.

A nyílt társadalom meghatározása kapcsán Enyedi Zsolt elmondta: maguk is rengeteget vitatkoznak egymás közt arról, mit jelent ez pontosan, majd meglepő forrásból merítve mondott egy találó definíciót.

„Senkinek sincs annyira igaza, hogy ellenfele teljességgel tévedne.”

– az idézet Ernest Renantól származik, és Schmidt Mária blogjának a mottója. Enyedi Zsolt szerint ebben a hozzáállásban fogható meg a nyílt társadalom, és ezentúl olvasni is fogja Schmidt blogját, ahová csak azért tévedt – tette hozzá magyarázkodva –, hogy a rendezvény címében szereplő esszét elolvassa.

Ennyiben tehát mindenképp konstruktív volt a vita.

*

Fotó: Földházi Árpád

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/111541