Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy készek tárgyalni Washingtonnal a nukleáris fegyverek fokozatos és kölcsönös leépítéséről. A külügyminiszter cáfolta, hogy Moszkva választásokat hackelne és a kibertámadások kivédésére nemzetközi szabályozást szorgalmazott. Lavrov elmondta: nem tartják Donald Trumpot és Marie Le Pent populistának.
Oroszország kész tárgyalni az Egyesült Államokkal arról, hogy szakaszosan csökkentsék a két ország nukleáris potenciálját – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a moszkvai vezérkari akadémián csütörtökön megtartott beszédében. A diplomáciai tárca vezetője a kiépülő amerikai hadászati ballisztikus rakétavédelmi rendszerre utalva hozzátette, hogy erre a moszkvai vezetés csak abban az esetben hajlandó, ha nemcsak a nukleáris támadófegyverek számát, hanem az összes olyan tényezőt figyelembe veszik, amelyek befolyásolják a stratégiai egyensúlyt.
Moszkva tagadja, hogy választásokat hackelne
„Az utóbbi időben jelentősen felélénkültek az arra irányuló erőfeszítések, hogy a nukleáris fegyverekről való lemondásra kényszerítsék az atomhatalmakat. Teljesen világos, hogy ennek még nem jött el az ideje” – mondta Lavrov. Megfogalmazása szerint az orosz-amerikai kapcsolatokat az új washingtoni kormány megalakításának időszakában „a szünet és várakozás” jellemzi.
A miniszter hangoztatta, hogy a moszkvai kormány nem avatkozik be más államok belügyeibe a választások előkészítésének és lebonyolításának idején sem. Légből kapottnak nevezte azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint Oroszország befolyásolja a francia és a német választási folyamatot. Közölte, hogy egy nemzetközi kiberbiztonsági szerződés kidolgozását szorgalmazzák, amely magában foglalná a hackertámadások elleni küzdelmet. A kibertérbeli magatartást szabályozó, az ENSZ-ben köröztetett dokumentum tervezetét Oroszország mások mellett a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamaival együtt dolgozta ki.
Lavrov: Trump és Le Pen nem populista
Lavrov kijelentette, hogy sem Donald Trump amerikai elnököt, sem Marine Le Pent, a francia radikális jobboldali Nemzeti Front elnökjelöltjét nem tartja „marginálisnak” vagy „populistának”, már csak azért sem, mert mindketten teljes mértékben „illeszkednek azokhoz az elvekhez, amelyeken az amerikai és a francia állam működésének alapjai nyugszanak”. Mint mondta, inkább „realista és antiglobalista” politikusoknak nevezné őket.
Az ukrajnai rendezés esélyeiről szólva úgy fogalmazott, hogy egyelőre nem körvonalazódnak a második minszki megállapodás végrehajtásának kilátásai. Álláspontja szerint ez azzal magyarázható, hogy az ukrán vezetésből hiányzik a politikai akarat és Kijevnek nincs reális képe az ország jövőjéről, mert a megoldást nem „a nemzeti egyetértést és felvirágzást célzó pragmatikus érdekek”, hanem „külső szponzorok” útmutatása alapján próbálja megtalálni. Lavrov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Montenegró a NATO-csatalakozás mellett döntött. Véleménye szerint nem világos, hogy „milyen előnye származik ettől” a szövetség vagy a nyugat-balkáni ország biztonságának.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Meg a Barátság kőolajvezetéket is elzárták, meg a Török Áramlatot is támadják.
A Tisza Párt propagandakatonája szakmailag és emberileg is nullának bizonyult. Minden bizonnyal Ukrajna volt, aki terrortámadást akart elkövetni a Vajdaságban a gázvezeték ellen.
Oroszország figyelmeztetett, hogy felülvizsgálja álláspontját Kijev uniós tagságával kapcsolatban, mivel az uniót veszélyesebb katonai szövetségnek tartja már, mint a NATO-t.
Robbanószert találtak a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál.
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Heorhij Tihij szerint nem azt a kérdést kell feltenni, hogy mikor indul újra az olcsó orosz energia a vezetéken, hanem hogy „hogyan szabaduljunk meg az orosz olajtól Európában, amely fenyegeti a kontinens biztonságát”. Az ukránok is derékba törnék a magyar rezsicsökkentést, és a védett üzemanyagárakat.
Újabb botrányos eset.
Meg a Barátság kőolajvezetéket is elzárták, meg a Török Áramlatot is támadják.
