Demokrácia balti módra: Észtország megvonná az orosz kisebbsége szavazati jogát
Szerintük ez rendben van.
Véget ért a hollandiai parlamenti választás. A több mint 80 százalékos részvétel mellett tartott választáson az első exit poll szerint biztos győzelmet szereztek a Mark Rutte vezette, most is kormányzó liberális konzervatívok (VVD). Az EU- és bevándorlás-kritikus Holland Szabadságpárt a második helyen végezhet, hármas holtversenyben a balliberális D66 párttal és a kereszténydemokrata párttal. A nyugdíjasok, az állatvédők, a török párt és a radikális reformátusok is bejutottak a parlamentbe.
Lezárult a parlamenti választás Hollandiában, a részvétel az előzetes adatok szerint rendkívül magasan, 82 százalék körül alakult.
Az Ipsos exit pollja szerint a kormányzó liberális konzervatív VVD 31, a radikális Holland Szabadságpárt, a Kereszténydemokraták és a balliberális D66 19-19-19 képviselőt küldhetnek a parlamentbe.
A Zöld Baloldal 16, a Szocialista Párt (SP) 15, a baloldali Munkáspárt (PvdA) 9, a Keresztény Unió (CU) 6, az állatvédők 5, a nyugdíjaspárt 4, a radikális reformátusok 3 és a török bevándorlókat képviselő DENK szintén 3 képviselőt küldhet a parlamentbe az exit poll szerint.
Hollandiát eddig a liberális konzervatív VVD (Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért) színeiben Mark Rutte miniszterelnök irányította, s valószínűleg ő kap megbízást az újabb kormányzásra is.
A holland választási rendszer a legarányosabbak közé tartozik a világon. Tisztán listás választási rendszer működik: a pártok listákat állítanak az országos választásra, amelyen megválasztják a képviselőház 150 képviselőjét. Nincs küszöb, így egy párt a szavazatok 1/150-ed részével, vagyis mintegy 0,67 százalékával már küldhet egy képviselőt a parlamentbe.
A holland politika ezért természetesen sokpárti jellegű, a pártok ereje és koalíciós kapcsolatai folyamatosan változnak, s jellemzően többpárti kormányzat is alakul.
(A nyitóképen: a Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders és a liberális konzervatív Mark Rutte miniszterelnök.)