Beata Szydlo lengyel miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár kedden Varsóban egyetértett abban, hogy fenn kell tartani az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat. A tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten mindketten Oroszországot tették felelőssé a minszki megállapodások megvalósulásának kudarcáért.
A sajtóértekezleten Beata Szydlo úgy értékelte: Oroszország megsérti a nemzetközi jogot Ukrajnában. Lengyelország támogatja Ukrajna területi egységét – tette hozzá,, hangsúlyozva: amíg Oroszország nem hagy fel mindezzel, az Európai Uniónak (EU) fenn kell tartania a szankciók politikáját.
Németország és Lengyelország ebben kérdésben azonos állásponton van az Európai Tanácsban – mutatott rá Merkel, aki egynapos hivatalos látogatást tett Lengyelországban. A kancellár aggasztónak nevezve a kelet-ukrajnai helyzetet. Az Oroszországgal szembeni szankciókat egyelőre nem lehet hatályon kívül helyezni –jelentette ki, és közölte: a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során újabb, a normandiai formátum keretében teendő lépésekben egyeztek meg.
Szorosan figyelik Washingtont
A lengyel és a német vezetőt a sajtóértekezleten az új amerikai kormánnyal való viszonyról is kérdezték, Szydlo kijelentette: az EU-nak egységes és következetes politikát kell folytatnia az Egyesült Államokkal szemben, keresni kell az együttműködés lehetőségeit. Varsó – mint fogalmazott – szoros figyelemmel követi a Washingtonban jelenleg hozott döntéseket. Ennek kapcsán a lengyel miniszterelnök kiemelte: közös kihívások előtt állunk a biztonság, a gazdaság terén, ezért megértésre és együttműködésre kell törekedni.
Angela Merkel leszögezte: az értékeinken alapuló jó transzatlanti viszony Európa létérdeke. A kancellár hozzáfűzte: több területen is vizsgálni fogják az Egyesült Államokkal folytatandó együttműködés lehetőségeit, egyebek mellett a szabadkereskedelem terén. Utalt arra, hogy Washingtonnal kötendő szabadkereskedelmi szerződést (TTIP) – a Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodáshoz (CETA) hasonlóan – személy szerint mindig is támogatta.
A migrációs válság kezeléséről beszélve, Merkel a kiváltó okok orvoslását nevezte az egyik fő prioritásnak. Úgy értékelte: a menekülthullámot kiváltó okok kezelésének egyik módja a válság sújtotta területeken nyújtott humanitárius segítség. Ebben az összefüggésben rámutatott a Lengyelország és Németország által tavaly nyáron elindított, lengyel kezdeményezésű projektre, melynek keretében libanoni iskolákat újítanak fel. „A migrációs válság kezelésében éppen itt látjuk az egyik prioritást” –jelentette ki a német kancellár.
A kancellár úgy értékelte: Lengyelország a határbiztosítás területén is nagyon sokat tesz. Az illegális migráció keletről is érint bennünket – mondta Merkel, bejelentve: a német és a lengyel belügyminiszter szorosan együttműködik ezen a téren.
Konstruktív vita
A lengyel belpolitikát, a Lengyelországgal szemben elindított uniós jogállamisági mechanizmus témakörét érintve, a német kancellár a plurális társadalom, a független igazságügy és a független média szükségességét emelte ki. Konstruktívnak nevezte azt a vitát, amelyet Varsó az Európai Bizottsággal, valamint a Velencei Bizottsággal a lengyel jogállamiságról, illetve a lengyel alkotmánybíróság helyzetéről folytat.
Angela Merkel emlékeztetett a Szolidaritás független lengyel szakszervezet történelmi szerepére. A Szolidaritás nélkül talán sem az egységes Európa, sem a hidegháború befejeződése, sem Németország egyesítése nem következett volna be – jelentette ki.
„Ebből az időből tudjuk, mennyire fontos a plurális társadalom, a független média és az igazságügy, hiszen ez korábban nem volt” – folytatta, majd hozzáfűzte: örül annak, hogy Lengyelország válaszolni kíván az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság kérdéseire.
Egyenlő elvek kellenek
Az EU jövőjére vonatkozó, a német és a lengyel álláspontot firtató kérdésre válaszolva, Merkel kijelentette: részben hasonlóak elképzeléseik a közös piacra, illetve az energetikai unió megvalósítására vonatkozóan, valamint a védelem, a határok biztosítása területén is. A kancellár szerint vannak elképzelések az uniós alapszerződések módosítására, de – mint fogalmazott – óvatosnak kell lenni. Az alapszerződés megváltoztatására hivatott Európai Konvent összehívásakor meg kell határozni, hogy merre tartunk, vannak-e közös céljaink vagy az egyes országoknak önálló célkitűzéseik vannak – fejtette ki Merkel.
Szydlo e témában elmondta: Varsó és Berlin jó partnersége szükséges az európai projekt sikeréhez, Lengyelország és Németország jelenleg két olyan uniós tagállam, melynek óriási szerep jut az EU-ban bekövetkező változásokban. Aláhúzta: Varsó számára a nemzeti parlamentek megerősítése fontos, úgy, hogy az összes tagállam úgy érezze, egyenlő elvek szerint bánnak vele.
A változások szükségesek, ezt ma az EU összes országa látja – értékelte a lengyel kormányfő. Az EU fejlesztésére, egységesítésére kell törekedni, de a nemzetállamok tiszteletben tartásával, ezek megerősítésével – húzta alá.
Angela Merkel kedd délután Andrzej Duda államfővel is találkozott. Krzysztof Szczerski, az államfői hivatal külügyi államtitkára sajtóértekezletén elmondta: a lengyel és a német politikus között nem volt alapvető nézetkülönbség a transzatlanti kapcsolatokat, az EU jövőjét, valamint az ukrán válságot illetően.
A kancellár ezt követően a varsói német nagykövetségen a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnökét, Grzegorz Schetynát, és az ugyancsak ellenzéki Lengyel Parasztpárt (PSL) vezetőjét, Wladyslaw Kosiniak-Kamyszt fogadta. Kedd este pedig megbeszélést folytat Jaroslaw Kaczynskivel, a kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) elnökével is.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
Vagy nem lehet, hogy csak simán félreértették azt, hogy ha a Tisza nyer, akkor [email protected]?
