Itt az első pofon a Kanadával kötendő uniós szabadkereskedelmi egyezménynek: Belgium francia nyelvű vallon régiójának parlamentje elutasította a megállapodást. Az elutasítás nem jelenti az egyezmény teljes elvetését. A döntés arra irányul, hogy az európai politikusok kezdjék újra a tárgyalásokat.
Elutasította az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) Belgium francia nyelvű Vallon régiójának parlamentje. A pénteki döntés azt kívánja megakadályozni, hogy Belgium szövetségi kormánya aláírja a megállapodást. A szövetségi kormány ugyanis támogatná az egyezményt, ugyanakkor szüksége van az ország régióinak és nyelvi közösségei képviseleteinek hivatalos jóváhagyására is.
Paul Magnette, a vallon parlament szocialista elnöke elmondta, hogy a régió parlamentjének nagy többséggel jóváhagyott döntése alapján Vallónia megtagadja a felhatalmazását a szabadkereskedelmi egyezmény október 18-ra tervezett elfogadásához. Közölni fogja Didier Reynders belga külügyminiszterrel, hogy nem tudja beleegyezését adni a megállapodás aláírásához – tette hozzá. Aláhúzta, az elutasítás nem jelenti az egyezmény teljes elvetését. A döntés arra irányul, hogy az európai politikusok kezdjék újra tárgyalásaikat Kanadával a megállapodás bizonyos, mások mellett Belgiumot is hátrányosan érintő intézkedéseket rögzítő fejezeteiről.
A vallon parlament szavazásával megegyezően elutasító határozatot fogadott el szerdán a belga szövetségi állam Belgiumi Francia Közössége is. Mivel a szabadkereskedelmi megállapodása aláírásához valamennyi uniós tagország beleegyezése szükséges, a belga jóváhagyás hiánya lehetetlenné teszi az egyezmény megkötését.
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását. Magyarországon a kormány dönthet az elfogadásáról, mint megtudtuk Gulyás Gergelytől.
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Egy felmérés szerint minél erőteljesebb világszerte az LMBTQ-kampány, annál több a zaklatás és erőszak a közösség tagjai ellen.
A belga újságíró szerint csak vicc volt.
Az egyensúlyozó magyar politika jó, de veszélyes lehet, véli Sumantra Maitra, az American Ideas Institute kutatási igazgatója.
Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A külügyminiszter Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tartott közös sajtótájékoztatót.
Az biztos, hogy hatalmas köd volt, más nem.
Az orosz politikus azt sem zárta ki, hogy merényletet hajthatnak végre a „gonosz kokainista bohóc” ellen.
