Itt az első pofon a Kanadával kötendő uniós szabadkereskedelmi egyezménynek: Belgium francia nyelvű vallon régiójának parlamentje elutasította a megállapodást. Az elutasítás nem jelenti az egyezmény teljes elvetését. A döntés arra irányul, hogy az európai politikusok kezdjék újra a tárgyalásokat.
Elutasította az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) Belgium francia nyelvű Vallon régiójának parlamentje. A pénteki döntés azt kívánja megakadályozni, hogy Belgium szövetségi kormánya aláírja a megállapodást. A szövetségi kormány ugyanis támogatná az egyezményt, ugyanakkor szüksége van az ország régióinak és nyelvi közösségei képviseleteinek hivatalos jóváhagyására is.
Paul Magnette, a vallon parlament szocialista elnöke elmondta, hogy a régió parlamentjének nagy többséggel jóváhagyott döntése alapján Vallónia megtagadja a felhatalmazását a szabadkereskedelmi egyezmény október 18-ra tervezett elfogadásához. Közölni fogja Didier Reynders belga külügyminiszterrel, hogy nem tudja beleegyezését adni a megállapodás aláírásához – tette hozzá. Aláhúzta, az elutasítás nem jelenti az egyezmény teljes elvetését. A döntés arra irányul, hogy az európai politikusok kezdjék újra tárgyalásaikat Kanadával a megállapodás bizonyos, mások mellett Belgiumot is hátrányosan érintő intézkedéseket rögzítő fejezeteiről.
A vallon parlament szavazásával megegyezően elutasító határozatot fogadott el szerdán a belga szövetségi állam Belgiumi Francia Közössége is. Mivel a szabadkereskedelmi megállapodása aláírásához valamennyi uniós tagország beleegyezése szükséges, a belga jóváhagyás hiánya lehetetlenné teszi az egyezmény megkötését.
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását. Magyarországon a kormány dönthet az elfogadásáról, mint megtudtuk Gulyás Gergelytől.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
A német zöld politikus máris felvázolta, mit kellene tennie az EU-nak, ha Orbán Viktor hatalmon marad.
A Tisza Párt körül megjelenő közgazdászok és a párt politikusai következetesen támadják az alacsonyabb lakossági árakat.
Az uniós országok mérlegelik miként hagyják ki Magyarországot a döntéshozatalból.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Legújabb videójában a miniszterelnök nem megszokott, formális szerepében tűnik fel.
