Nahát: a belgák elkaszálnák az Ukrajnának adandó gigahitelt, és ezt nyíltan ki is mondták

Bart De Wever belga miniszterelnök közölte „mindent megtesz, ami csak hatalmában áll”, hogy megakadályozza az EU által Ukrajnának nyújtott új hitelt.

Harmadszorra próbálták kihallgatni a novemberi párizsi terrortámadások elkötői közül egyedüliként életben maradt Salah Abdeslamot, de a férfi ezúttal is élt a hallgatás jogával.
Továbbra sem beszél a tavaly novemberi párizsi terrortámadásokat végrehajtó terrorista kommandó egyetlen túlélője. Salah Abdeslam „élt a hallgatás jogával” újabb, csütörtöki kihallgatásán – mondta ügyvédje francia újságírók előtt. Frank Berton ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy ügyfele előbb-utóbb válaszolni fog a francia vizsgálóbírók kérdéseire.
Salah Abdeslamot harmadik alkalommal vitték a vizsgálóbíró elé, és „a mintegy másfél óráig tartó kihallgatáson élt a hallgatás jogával” az ügyvéd szerint.
Abdeslam az egyetlen ismert – életben maradt – tagja annak a terroristacsoportnak, amely öngyilkos merényletek és lövöldözések során 130 emberrel végzett tavaly november 13-án Párizsban. Négy hónapi hajtóvadászat után március 18-án Belgiumban fogták el a rendőrök, s április 27-én a belga hatóságok átadták Franciaországnak, azóta egy szigorúan őrzött börtön biztonsági kamerák által megfigyelt magánzárkájában él Fleury-Merogis-ban. A belgiumi születésű (marokkói felmenőkkel rendelkező) 26 éves francia állampolgárt terrorcselekmények elkövetésével és emberöléssel vádolják.
Amióta átvitték Párizsba, nem volt hajlandó beszélni, s júliusban még a zárkájából sem jött ki a kihallgatásra. „Ehhez joga van, ez nem vitatható” – hívta fel a figyelmet az ügyvéd. „Megvan rá a remény, hogy Salah Abdeslam egy napon válaszol” a vizsgálóbíró kérdéseire, de „ez nem ma van” – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint a vizsgálóbíró valószínűleg megjelöl majd egy újabb dátumot. Az ügyészség megerősítette, hogy Salah Abdeslam nem válaszolt a kérdésekre.
Az ügyvéd ismét elmondta: a hallgatás egyértelmű oka az, hogy ügyfelét 24 órás megfigyelés alatt tartják a magánzárkájába felszerelt térfigyelő kamerákkal. Erre az esetleges szökési, illetve öngyilkossági kísérlet megakadályozása miatt van szükség. A többi elítélttől elszigetelten fogva tartott dzsihadistát sétái és sportolás közben is felügyelik, kamerákkal is. A legfőbb közigazgatási és bírói szerv, az államtanács júliusban kimondta, hogy az intézkedés nem aránytalan a terrorcselekményekhez képest, amelyekkel vádolják.
(MTI)