A szlovák miniszterelnök elmondta: mivel a Magyarország és Szlovákia által jogi úton is megtámadott kvóták megosztó kérdésnek számítanak, azok nem kerültek terítékre a pozsonyi EU-csúcson, mert ott az „egyesítő” témákat keresték. Fico szerint mivel a kvóták világosan megosztják Európát, ezért úgy véli, azoknak politikailag végük van.
A menedékkérők újraelosztását célzó kvótáknak „politikai szempontból végük van” – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a szlovák és a cseh kormány együttes ülése után tartott sajtótájékoztatón Pozsonyban hétfőn. Bohuslav Sobotka cseh kormányfő a kvótákat olyan „zsákutcának” nevezte, amelyről nem lehet tovább tárgyalni. A szlovák miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva beszélt a kvóták ügyéről. Robert Fico elmondta: mivel a Magyarország és Szlovákia által jogi úton is megtámadott kvóták megosztó kérdésnek számítanak az unión belül, azok nem kerültek terítékre az EU állam- és kormányfőinek pozsonyi csúcstalálkozóján, mert ott az „egyesítő” témákat keresték. „A kvóták világosan megosztják Európát, ezért úgy gondolom, politikailag végük” – hangsúlyozta Robert Fico.
Bohuslav Sobotka hozzátette: a közös kormányülés során egyetértettek abban, hogy a kvóták zsákutcát jelentenek, azokról nem lehet és nem is érdemes tovább tárgyalni, mert az csak időpocsékolás lenne.
Azzal összefüggésben, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó végeredményeiről Orbán Viktor magyar és Matteo Renzi olasz kormányfő is kritikus hangnemben nyilatkozott, Robert Fico azt mondta: a kritika nem arról szólt, hogy elutasítanák a pozsonyi csúcstalálkozón, az úgynevezett Pozsonyi útitervben megfogalmazott terveket, hanem arról, hogy a dokumentumba nem elégséges mértékben kerültek bele a két kormányfő elképzelései. „Nem mentünk tovább, nem mondtuk ki a részleteket, de örülök, hogy ma az (európai) migrációs politika két pillérre épül, s ezek a külső határok védelme és a bevándorlók beáramlásának leállítása” – jegyezte meg Robert Fico, elutasítva azt az újságírói felvetést, hogy a magyar kormányfő által megfogalmazott kritika komplikációk forrása lehetne a kölcsönös kapcsolatokban.
A hétfői szlovák-cseh közös kormányülésen, amelyet a szlovák kormányfő a kölcsönös kapcsolatok leltárjának nevezett, szó volt még a két ország közös infrastrukturális projektjeiről, a visegrádi négyek (Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) keretében történő együttműködésről, azon belül a védelmi együttműködés kérdéseiről, valamint a Nagy-Britannia EU-ból történő távozásával (Brexit) összefüggő teendőkről a két ország ott élő állampolgárai tekintetében, valamint védelmi kihívásokról is. Utóbbi kapcsán terítékre került a közös európai hadsereg létrehozásának lehetősége, valamint a V4-ek védelmi együttműködése is.
(MTI)
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Leállítják a családegyesítéseket is.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
