Vitáztak az ENSZ főtitkári posztjára pályázók

Az ENSZ New York-i székházában közös nyilvános vitát tartottak kedden a világszervezet főtitkári posztra pályázó jelöltek részvételével. Ez világpremier volt, hiszen a szervezet hetvenéves történetében először fordul elő, hogy a főtitkár-választási folyamat egy része a nyilvánosság előtt zajlik.

Korábban még nem volt példa arra, hogy a leköszönő főtitkár helyére nem zárt ajtók mögött, néhány befolyásos ország közti megállapodásnak köszönhetően neveznek ki valakit, hanem a pozíciót meghirdették, és a jelentkezőknek televíziós közvetítés révén a világ színe előtt kellett vázolniuk, mit gondolnak a világ megoldandó gondjairól, és ENSZ-főtitkárként mit tennének a megoldásukért, milyennek látják az ENSZ helyét és szerepét a változó világban. A jelentkezés természetesen nem újságban megjelentetett álláshirdetésre történt, hanem valamennyi jelentkezőt a saját kormánya delegálta.

A bemutatkozás úgy zajlott, mint az amerikai elnökválasztási viták: a jelöltek mindegyike kis asztalka mögött állva fejtette ki álláspontját és válaszolt a kérdésekre. A meghallgatást az ENSZ-közgyűlés üléstermében tartották, s a közgyűlés elnöke, a dán Mogens Lykketoft nyitotta meg. A jelölteket egymást követő két csoportban hallgatták meg. Összesen tizenketten indulnak az ENSZ-főtitkári megbízatásért, kedden azonban csak tízen jelentek meg, mert a macedóniai Srgjan Kerim és a szlovák Miroslav Lajcák nem tudott New Yorkba utazni, s maguk helyett videóüzenetet küldtek.

Az első körben a horvát Vesna Pusić, a portugál António Guterres, az argentin Susana Malcorra, a szerb Vuk Jeremić és a moldovai Natalia Gherman vett részt. Ezt követően a pódiumra az új-zélandi Helen Clark, a szlovén Danilo Türk, a Costa Rica-i Christiana Figueres, a montenegrói Igor Lukšić és az UNESCO jelenlegi főigazgatója, a bolgár Irina Bokova állt.

Új kihívások az ENSZ előtt

A vitát indító nyilatkozataikban mindannyian az ENSZ előtt álló új kihívásokról, új víziók szükségességéről beszéltek. Helen Clark volt új-zélandi kormányfő, aki jelenleg az ENSZ Fejlesztési Programját (UNDP) irányítja, a humanitárius segítség, valamint a béke és a biztonság megteremtésének ügyét nevezte fontosnak, Danilo Türk szlovén jogászprofesszor és volt államfő azt emelte ki, hogy az ENSZ-nek meghatározó intézménnyé kell válnia, Montenegró jelenlegi külügyminisztere, Igor Lukšić pedig arról beszélt, hogy ENSZ-főtitkárként hasznosítaná tudná országa húsz esztendeig húzódó konfliktusának tapasztalatait. A bolgár Irina Bokova is elsősorban ez utóbbival érvelt önmaga mellett. „Mi, Kelet-Európában, tudjuk, hogyan kell egy átalakítást végrehajtani” – fogalmazott Bokova, aki kérdésre válaszolva kijelentette: ő szeretne lenni az ENSZ első kelet-európai és első női főtitkára.

A kérdések, amelyeket a jelöltekhez intéztek, átfogták a napi élet és a világpolitika szinte minden területét. Szó esett a kolera elleni küzdelemről, illetve az ENSZ ebben betöltött szerepéről csakúgy, mint a haiti helyzetről, az ENSZ-békefenntartók körében elburjánzott szexuális visszaélésekről vagy a szíriai helyzet kezeléséről.

A mérföldkőként értékelhető meghallgatást április közepén megkezdett konzultációk előzték meg a jelöltekkel. Mogens Lykketoft sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy „régebben az ENSZ-főtitkárokat zárt ajtók mögött választották meg, most viszont azt szeretnénk, ha az ENSZ tagországainak mindegyike és az egész világ is tudná, kik a jelöltek, milyen elképzeléseik vannak, és milyen teljesítményt tudnak felmutatni”. A jelenlegi ENSZ-főtitkár, a dél-koreai Ban Ki Mun megbízatása az idén lejár.