A hágai Állandó Választottbíróság szerint Kínának nincsenek történelmi jogai a dél-kínai-tengeri területekre. Habár a döntés precedensértékű lehet, Peking továbbra sem fogadja el harmadik fél döntését a tengeri területi konfliktusa ügyében. A régió Kínával szemben álló országait a konfliktus közelebb sodorta Japánhoz és az Egyesült Államokhoz, akik szintén érdekeltek a térségben.
„Nem volt arra bizonyíték, hogy Kína kizárólagos történelmi fennhatósággal rendelkezett volna a vizeken vagy az ottani erőforrásokon” - szól a hágai Állandó Választottbíróság közeménye. „A bíróság azt a következtetést vonta le, hogy nincs jogi alapja Kína történelmi jogaira alapozott követelésének a »kilencszer szaggatott vonal« alatti tengerek erőforrásaira”.
Peking egy 1947-es térképre hivatkozva tart igényt a vitatott vizekre, melyen egy szaggatott vonal jelzi az 1800 km hosszú igényelt tengeri határszakaszt. A térség kiemelt gazdasági jelentőséggel bír, mivel 5 trillió dollárnyi áru halad át évente a vitatott vizeken, melyek kulcsfontosságúak az energiahordozók világkereskedelmének szempontjából is.
Kína közel 1300 hektár szárazföldi területet foglalt el, amin kikötőket és kifutópályákat épített. A bíróság azonban az ENSZ tengerjogi egyezményére hivatkozott (UNCLOS), mely szerint a mesterséges szigetek nem ruháznak fel tengeri jogosultságokkal. Kína azonban határozottan elutasítja bármilyen harmadik fél döntését a Fülöp-szigetekkel folytatott tengeri területi vitájának esetében. A geopolitikai konfliktus tovább éleződhet, mivel az eset közelebb hozta a Kínával szemben álló Dél-kelet ázsiai országokat Japánhoz és az USA-hoz egyaránt, akik számára szintén kiemelt fontosságú a régió.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Több mint száz interkontinentális rakétát telepíthettek új silókba.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
Az „Arany Flotta” hajói „százszorosan erőteljesebbek lesznek, mint bármely hajó, ami valaha is épült”.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Vasárnap hajnalban jelentkezett a külgazdasági és külügyminiszter.
Zsiday Viktor egyenesen kijelentette, hogy a magyar miniszterelnök világpolitikai tényezővé vált az elmúlt években.
Egyre hangosabban üvöltenek, egyre elvakultabban hiszik el az egyre hajmeresztőbb idiotizmusokat és hergeléseket, amit a szektavezér produkál nekik.
