Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A hágai Állandó Választottbíróság szerint Kínának nincsenek történelmi jogai a dél-kínai-tengeri területekre. Habár a döntés precedensértékű lehet, Peking továbbra sem fogadja el harmadik fél döntését a tengeri területi konfliktusa ügyében. A régió Kínával szemben álló országait a konfliktus közelebb sodorta Japánhoz és az Egyesült Államokhoz, akik szintén érdekeltek a térségben.
„Nem volt arra bizonyíték, hogy Kína kizárólagos történelmi fennhatósággal rendelkezett volna a vizeken vagy az ottani erőforrásokon” - szól a hágai Állandó Választottbíróság közeménye. „A bíróság azt a következtetést vonta le, hogy nincs jogi alapja Kína történelmi jogaira alapozott követelésének a »kilencszer szaggatott vonal« alatti tengerek erőforrásaira”.
Peking egy 1947-es térképre hivatkozva tart igényt a vitatott vizekre, melyen egy szaggatott vonal jelzi az 1800 km hosszú igényelt tengeri határszakaszt. A térség kiemelt gazdasági jelentőséggel bír, mivel 5 trillió dollárnyi áru halad át évente a vitatott vizeken, melyek kulcsfontosságúak az energiahordozók világkereskedelmének szempontjából is.
Kína közel 1300 hektár szárazföldi területet foglalt el, amin kikötőket és kifutópályákat épített. A bíróság azonban az ENSZ tengerjogi egyezményére hivatkozott (UNCLOS), mely szerint a mesterséges szigetek nem ruháznak fel tengeri jogosultságokkal. Kína azonban határozottan elutasítja bármilyen harmadik fél döntését a Fülöp-szigetekkel folytatott tengeri területi vitájának esetében. A geopolitikai konfliktus tovább éleződhet, mivel az eset közelebb hozta a Kínával szemben álló Dél-kelet ázsiai országokat Japánhoz és az USA-hoz egyaránt, akik számára szintén kiemelt fontosságú a régió.