A hágai Állandó Választottbíróság szerint Kínának nincsenek történelmi jogai a dél-kínai-tengeri területekre. Habár a döntés precedensértékű lehet, Peking továbbra sem fogadja el harmadik fél döntését a tengeri területi konfliktusa ügyében. A régió Kínával szemben álló országait a konfliktus közelebb sodorta Japánhoz és az Egyesült Államokhoz, akik szintén érdekeltek a térségben.
„Nem volt arra bizonyíték, hogy Kína kizárólagos történelmi fennhatósággal rendelkezett volna a vizeken vagy az ottani erőforrásokon” - szól a hágai Állandó Választottbíróság közeménye. „A bíróság azt a következtetést vonta le, hogy nincs jogi alapja Kína történelmi jogaira alapozott követelésének a »kilencszer szaggatott vonal« alatti tengerek erőforrásaira”.
Peking egy 1947-es térképre hivatkozva tart igényt a vitatott vizekre, melyen egy szaggatott vonal jelzi az 1800 km hosszú igényelt tengeri határszakaszt. A térség kiemelt gazdasági jelentőséggel bír, mivel 5 trillió dollárnyi áru halad át évente a vitatott vizeken, melyek kulcsfontosságúak az energiahordozók világkereskedelmének szempontjából is.
Kína közel 1300 hektár szárazföldi területet foglalt el, amin kikötőket és kifutópályákat épített. A bíróság azonban az ENSZ tengerjogi egyezményére hivatkozott (UNCLOS), mely szerint a mesterséges szigetek nem ruháznak fel tengeri jogosultságokkal. Kína azonban határozottan elutasítja bármilyen harmadik fél döntését a Fülöp-szigetekkel folytatott tengeri területi vitájának esetében. A geopolitikai konfliktus tovább éleződhet, mivel az eset közelebb hozta a Kínával szemben álló Dél-kelet ázsiai országokat Japánhoz és az USA-hoz egyaránt, akik számára szintén kiemelt fontosságú a régió.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
