Szemétbe való fecni – így jellemezte előzetesen egy kínai külpolitikus a hágai Állandó Választottbíróság határozatát. 2013-ban a Fülöp-szigetek indított pert Kína ellen a hágai Állandó Választottbíróságon a területi viták tisztázása érdekében. A bíróság a következő héten hozza nyilvánosságra a határozatát, azonban Kína újra megerősítette, hogy nem kér semmilyen harmadik fél közvetítéséből.
Szemétbe való fecninek nevezte a kínai külpolitika korábbi legmagasabb szintű irányítója azt az állásfoglalást, amelyet a hágai Állandó Választottbíróság jövő hét elején hoz nyilvánosságra a dél-kínai-tengeri területi vitákkal összefüggésben - jelentette szerdán a hongkongi South China Morning Post című lap. Taj Ping-kuo volt államtanácsos, tekintélyes diplomata, aki Magyarországon is volt nagykövet, Washingtonban kínai és amerikai agytrösztök egy fórumán fogalmazta meg véleményét.
Mint mondta, a Fülöp-szigeteki beadvány sorsa „nem nagy ügy”. „Egyetlen ország sem érvényesítheti egy törvénytelen döntéshozatal eredményét, nem kényszerítheti Kínát annak végrehajtására” – állapította meg. Hozzátette: a Fülöp-szigeteknek szigorúan meg kellene tiltani mindennemű ellenséges lépés megtételét, ellenkező esetben Kína nem fogja tétlenül nézni a történéseket.
Hágával vagy Hága nélkül
A Fülöp-szigetek a Kína követelései és az ENSZ Tengerjogi Egyezményében (UNCLOS) foglaltak közötti ellentmondások tisztázását kérte beadványában a választottbíróságtól. Peking több ízben határozottan kifejezte: nem vesz részt az eljárásban, a döntést pedig nem tartja magára nézve kötelezőnek. A "bíróság" a nemzetközi viták rendezésének egyik békéltető intézménye. Peking az elmúlt hetekben rendkívül nagy energiát fektetett álláspontjának megjelenítésére és diplomáciai úton számos "szövetségest" (kormányokat, kutatókat, politikusokat) keresett annak támogatására.
A kínai álláspont lényege, hogy a területi vitákat harmadik fél bevonása nélkül, az érintettek közötti közvetlen párbeszéddel rendezzék. Az állami Hszinhua hírügynökség naponta jelentet meg külföldi szakértői véleményeket, amelyeket a kínai álláspont szolgálatába állít és igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy a Fülöp-szigetek beadványa bár részben a halászati jogokra vonatkozik, alapvetően a vitatott területek feletti szuverenitást érinti. E kérdésben pedig - véleménye szerint - a választottbíróságnak nincs hatásköre állást foglalni.
Amerikai nyomás
Taj arra is kitért, hogy Kínát nem lehet megfélemlíteni még azzal sem, ha az Egyesült Államok mind a 10 repülőgép-hordozóját a térségbe küldi járőrözni. Az elsősorban a pártadminisztrációban jelentős karriert befutott Taj "egyes országokat" hibáztatott, amiért - véleménye szerint - kihasználják a Kína és az Egyesült Államok közötti hatalmi vetélkedést, s ezzel csak fokozzák a feszültséget. Kínára nagy nyomás nehezedik, hogy a választottbírósági döntésnek vesse majd alá magát.
A térség kiemelt fontosságú mind az Egyesült Államok, mind Kína részéről. Mindkét ország igyekszik biztosítani a hosszútávú katonai jelenlétét a régióban. Az Index arról számolt be, hogy Peking tengeri hadgyakorlatokkal készül a döntésre. Hága állásfoglalása különösen fontos, mivel precendens értékű lehet Kína többi tengeri területi konflitusa esetében is.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Több mint száz interkontinentális rakétát telepíthettek új silókba.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
Az „Arany Flotta” hajói „százszorosan erőteljesebbek lesznek, mint bármely hajó, ami valaha is épült”.
A konzervatív tábor belső vitái nyílt szócsatába torkolltak: Shapiro élesen támadta Carlsont, aki gúnnyal és visszavágásokkal reagált a vádakra.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Ezúttal sem nyúlt mellé az építési és közlekedési miniszter.
Az amerikai külügyminisztérium vezető tanácsadója Európa és a nyugati civilizáció válságáról beszélt Budapesten.
