Arra kéri Kijevet Kárpátalja közgyűlése, hogy nagyobb közigazgatási és gazdasági önállóságot biztosítson a megyének. Ezt már 1991-ben is kérelmezték, de az akkori országos vezetés „ostoba politikája” Kárpátalja „teljes tönkretételét és kifosztását” eredményezte a testület szerint.
Ukrajna alkotmányának módosítását és a helyi önkormányzatok közigazgatási és pénzügyi hatáskörének bővítését szorgalmazó, az ukrán állam vezetőinek címzett felhívást fogadott el keddi ülésén a Kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés).
A Petro Porosenko elnöknek, Arszenyij Jacenyuk miniszterelnöknek és Volodimir Grojszman parlamenti házelnöknek szóló dokumentum bevezetőjében az önkormányzati képviselők emlékeztetnek a Kárpátalján 1991. december elsején megtartott referendumra, amelyen a szavazók 78,6 százaléka az ukrajnai megye „különleges önkormányzati státusa” mellett tette le a voksát. A felhívás szövege utal arra is, hogy 1992-ben a megyei tanács képviselői az ukrán parlamenthez fordultak, hogy fogadja el a népszavazás eredményét, de a kijevi törvényhozás azóta sem tűzte napirendre a kérdést.
„Az akkori államvezetés ostoba politikája mostanra Kárpátalja teljes tönkretételét és kifosztását eredményezte” – olvasható a dokumentumban, amely szerint Ukrajna számára az utolsó esélyt a jelenlegi súlyos helyzetben az jelenti, ha a helyi önkormányzatoknak azonnal valós – nem deklaratív – , teljes körű pénzügyi és közigazgatási függetlenséget biztosítanak.
A kárpátaljai képviselők a felhívásban hivatkoznak az ukrán elnök 2015. január 12-i rendeletére, amelyben jóváhagyta Ukrajna fejlődésének 2020-ig szóló stratégiai tervét, számos alkotmányos reformot és az ország decentralizációját irányozva elő. A megyei tanács az elnöki dokumentumra utalva kéri Ukrajna alkotmányának és az ország törvényeinek azonnali módosítását, hogy összhangba kerüljenek a nemzetközi és az európai uniós elvárásokkal, köztük a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával. A megyei képviselők azt szeretnék, hogy Ukrajnában a szubszidiaritás elvén alapuló önkormányzati rendszer jöjjön létre, amelynek köszönhetően hatékonyabbá válna a rendelkezésre álló források felhasználása.
A Kárpátalja megyei tanács szélesebb körű önigazgatást sürgető felhívása nagy visszhangot váltott ki mind az ukrán, mind az orosz médiában, jóllehet hasonló követeléseket megfogalmazó dokumentumokat korábban a Zaporizzsja, Kijev és Lemberg megyei önkormányzatok is elfogadtak. Mindenesetre a megyei tanács honlapján szerdán már az egy nappal korábban elfogadott szöveg szerkesztett változata jelent meg, amelyből kivették a Kárpátalja „különleges önkormányzati státusa” kifejezést, a „helyi önkormányzatok megfelelő finanszírozásának haladéktalan biztosítása” megfogalmazással helyettesítve azt – írta a Zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.
Az internetes orgánum idézte Jaroszlav Halaszt, a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal sajtószóvivőjét, aki a nagy feltűnést keltett hír kapcsán újságíróknak elmondta, hogy félreértés történt. Szerinte a megyei tanács által kedden elfogadott felhívás eredeti szövegébe azért kerülhetett be a Kárpátalja különleges önkormányzati státusára vonatkozó rész, mert a képviselők többsége nem olvasta a dokumentumot, arról ugyanis a testület egy csomag részeként szavazott.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A fővárosi ellenzéki elit ezt szemlélve arra számít, hogy Magyar Péter kormányra kerülve mégis azt teszi, amit ma az ellenzéki Oroszország-szakértők képviselnek?
Az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy az új javaslat egy „NATO nélküli 5. cikkelyre” nem fogja megvédeni az országot egy újabb támadástól.
A Berliner Zeitung szerint Orbán határozottan képviseli saját politikáját kül- és belpolitikában egyaránt, addig Magyar Péter több érzékeny kérdésben – például Ukrajna vagy LMBTQ-jogok – „stratégiai hallgatással” operál.
Óriási a tét Brüsszelben.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
Így finanszíroznák Ukrajnát: az egyik az uniós költségvetésen keresztüli finanszírozás, annak terhére történő hitelfelvétellel, a másik lehetőség az úgynevezett jóvátételi hitel.
Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézet programvezetője a Poltico hasábjain írt az Amerika és Európa között kialakult szakadékról.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
