Az amerikai Legfelsőbb Bíróság hétfőn egyhangúlag úgy döntött, hogy érvényben marad az „egy ember-egy szavazat” elve a választásokon, s az egyes szövetségi államoknak ugyan joguk van átszabni a választási körzeteket, de csakis a lakosság lélekszámát vehetik alapul. A Legfelsőbb Bíróság hétfői egyhangú döntésével egy csaknem három esztendeje húzódó vita zárult le, s az első kommentárok szerint egyértelműen a konzervatívok szenvedtek vereséget.
A republikánusok ugyanis úgy szerették volna átrajzolni Texasban a választási körzeteket, hogy ezzel a fehér többségű körzeteknek kedveztek volna. A Legfelső Bíróság azonban alkotmányellenesnek ítélte ezt a tervezett gyakorlatot; a bírák szerint ugyanis sértené az alkotmány 14. kiegészítését. Ezzel a döntéssel a taláros testület érvényben hagyta az „egy ember-egy szavazat” elvét, amely nem a körzetekben választójoggal rendelkezők, hanem a körzetekben élők lélekszáma alapján állapítja meg a választási körzet határait.
A vita és a döntés horderejét az adja, hogy a republikánusok e tervükkel elemzők szerint az egyre gyarapodó lélekszámú spanyolajkú népesség voksolási lehetőségeit szerették volna szűkíteni.
Az Egyesült Államokban nem nincs joga szavazni az illegális bevándorlóknak és gyermekeiknek, a börtönbüntetésüket töltőknek, vagy például a mentális betegségekkel élőknek. A jelenlegi választójogi törvény szerint viszont a szövetségi államoknak a lakosság lélekszáma alapján kell kijelölniük a választási körzethatárokat: vagyis ebbe beleszámítanak a nem szavazók is. A republikánusok pedig éppen azt szerették volna elérni, hogy csakis a szavazati joggal rendelkezők lélekszáma számítson.