A texasi republikánusok úgy akarták átrajzolni a választókörzeteket, hogy azok ne az összlakosság, hanem csak a választójogosultak számához igazodjanak. Így például a szavazati joggal nem rendelkező illegális bevándorlók által lakott körzetek hátrányba kerültek volna. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek ítélte a körzetek tervezett átalakítását.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság hétfőn egyhangúlag úgy döntött, hogy érvényben marad az „egy ember-egy szavazat” elve a választásokon, s az egyes szövetségi államoknak ugyan joguk van átszabni a választási körzeteket, de csakis a lakosság lélekszámát vehetik alapul. A Legfelsőbb Bíróság hétfői egyhangú döntésével egy csaknem három esztendeje húzódó vita zárult le, s az első kommentárok szerint egyértelműen a konzervatívok szenvedtek vereséget.
A republikánusok ugyanis úgy szerették volna átrajzolni Texasban a választási körzeteket, hogy ezzel a fehér többségű körzeteknek kedveztek volna. A Legfelső Bíróság azonban alkotmányellenesnek ítélte ezt a tervezett gyakorlatot; a bírák szerint ugyanis sértené az alkotmány 14. kiegészítését. Ezzel a döntéssel a taláros testület érvényben hagyta az „egy ember-egy szavazat” elvét, amely nem a körzetekben választójoggal rendelkezők, hanem a körzetekben élők lélekszáma alapján állapítja meg a választási körzet határait.
A vita és a döntés horderejét az adja, hogy a republikánusok e tervükkel elemzők szerint az egyre gyarapodó lélekszámú spanyolajkú népesség voksolási lehetőségeit szerették volna szűkíteni.
Az Egyesült Államokban nem nincs joga szavazni az illegális bevándorlóknak és gyermekeiknek, a börtönbüntetésüket töltőknek, vagy például a mentális betegségekkel élőknek. A jelenlegi választójogi törvény szerint viszont a szövetségi államoknak a lakosság lélekszáma alapján kell kijelölniük a választási körzethatárokat: vagyis ebbe beleszámítanak a nem szavazók is. A republikánusok pedig éppen azt szerették volna elérni, hogy csakis a szavazati joggal rendelkezők lélekszáma számítson.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A rangsor figyelembe veszi a katonák létszámát, a hadsereg finanszírozását, a fegyverzet meglétét és az ország stratégiai helyzetét.
Még nem volt ilyen az Európai Unió történetében.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
