A brit miniszterelnök elismerte, hogy voltak részvényei egy offshore-vállalkozásban, melyet néhai édesapja vezetett. David Cameron azonban bevallása szerint 2010-ben túladott 31 500 font (12 millió forint) értékű részesedésén, az üzleten 19 003 fontot keresett. A politikus még azt is elmondta: nem tud elszámolni az apjától kapott örökségével.
David Cameron brit miniszterelnök csütörtökön elismerte, hogy voltak részvényei néhai édesapja offshore befektetési vállalkozásában. Cameron az ITV brit kereskedelmi tévécsatorna csütörtök esti híradójában közölte azonban azt is, hogy 2010-ben, amikor kormányfő lett, eladta feleségével közösen birtokolt érdekeltségét, „hozzávetőleg” 30 ezer fontért (12 millió forint).
Csütörtök este a Downing Street is kiadott egy közleményt, amely felfedi, hogy a házaspár 1997-ben vásárolta részesedést abban az offshore cégben, amelynek egyik alapító társigazgatója Cameron édesapja, a 2010-ben elhunyt Ian Cameron volt. A miniszterelnöki hivatal adatai szerint David Cameron és felesége annak idején 12 497 fontot fizetett a részesedésért, és 2010-ben 31 500 fontért adták el a részvénycsomagot.
A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda offshore cégalapítási tranzakcióiról minap kiszivárogtatott milliónyi bizalmas dokumentumokból derült ki, hogy Ian Cameron társtulajdonosa és társigazgatója volt a Blairmore Holdings nevű offshore befektetési cégnek, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.
Cameron további 300 ezer fonttal nem tud elszámolni
A brit sajtóban a héten több bíráló írás is megjelent a kormányfő édesapjának cégéről. A The Guardian című vezető baloldali brit napilap például azt írta, hogy az 1980-as évek elején alapított Blairmore Holdings három évtizeden át „egyetlen penny” adót sem fizetett Nagy-Britanniában. A lap szerint a Blairmore igazgatótanácsi szerkezetét úgy alakították ki, hogy a cég jogilag nem számított Nagy-Britanniában rezidens adóalanynak, és így nem is került a brit adóhivatal látókörébe.
A BBC csütörtöki kommentárja szerint David Cameron egyik fő politikai programja az adóelkerülés és a pénzmosás elleni hatósági fellépés szigorítása, így a kormányfő számára kínosnak bizonyulhat, hogy kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely nem fizetett adót Nagy-Britanniában.
Cameron azonban az ITV-nek nyilatkozva csütörtökön kijelentette: „alapvető tévedés”, hogy a céget édesapja és társbefektetői adóelkerülés céljából hozták volna létre. Cameron szerint a cél annak lehetővé tétele volt, hogy miután Nagy-Britanniában az 1970-es évek végén megszüntették a devizakorlátozásokat, a befektetők például dollárban denominált értékpapírokat is vásárolhassanak.
Hozzátette: a cégben általa birtokolt részesedés osztaléka után személyi jövedelemadót fizetett, tőkejövedelmi adót azonban nem, mivel az e forrásból származó jövedelme nem érte el a vonatkozó adójogszabályokban meghatározott alsó küszöbértéket. Cameron elmondta, hogy édesapja halála után 300 ezer fontot örökölt. „Nyilvánvalóan nem tudom azonosítani pennyre pontosan, hogy e pénz milyen forrásokból eredt, és apám már nincs itt, hogy megkérdezhessem tőle” – fogalmazott a brit kormányfő.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Al Carns szerint „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Televíziós üzenetben szól a nyilvánossághoz III. Károly király.
Keir Starmer és Mette Frederiksen migránsok millióinak küldött kemény üzenetet.
A helyiek ünneprontó „Grincs-akcióval” vádolják a liberális demokraták vezette helyhatóságot.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
A rossz léte nem azt bizonyítja, hogy Isten vagy nem mindenható (és akkor nem Isten), vagy nem jó? Karácsony válasza: a szeretet teodíceája. Szilvay Gergely írása.
