Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
„Nem igazán értem, hogy az Egyesült Királyság miért akarna úgy az egységes piac tagja maradni, hogy nincs befolyása a döntésekre” – mondta a német pénzügyminiszter a BBC műsorában arra a felvetésre, hogy az EU-ból való esetleges kilépés után Nagy-Britannia részese lehetne-e a belső piacnak.
Egy ország vagy tagja a közös piacnak, vagy nem
A német pénzügyminiszter szerint nem lenne értelme a Brexitnek, vagyis Nagy-Britannia távozásának az Európai Unióból, ha az ország továbbra is részese akar maradni az EU egységes belső piacának. Wolfgang Schäuble a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában határozott nemmel válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy Brexit esetén Nagy-Britannia hozzáférhetne-e az unió belső piacához úgy, hogy nem fizet be többé az EU költségvetésébe, és nem tekinti magára nézve kötelezőnek az unión belüli szabad mozgás elvét.
Schäuble a műsorban kifejtette: egy ország „vagy tagja az egységes piacnak, vagy nem”, köztes megoldás nincs. Vannak olyan nem EU-tag európai országok, amelyek részesei az egységes piacnak, de ezek is fizetnek az EU-költségvetésbe, és el kell fogadniuk a szabad mozgás elvét, anélkül, hogy részt vennének a döntéshozatalban. „Nem igazán értem, hogy az Egyesült Királyság miért akarna úgy az egységes piac tagja maradni, hogy nincs befolyása a döntésekre” – fogalmazott a német kormánypárti politikus.
Az angolok a józan eszükre hallgatnak
Schäuble szerint ha a brit EU-tagságról júniusra kitűzött népszavazás eredményeként Nagy-Britannia távozik az EU-ból, akkor nem lenne tagja tovább az unió belső piacának sem, hacsak nem jut olyan megállapodásra Brüsszellel, hogy más, nem EU-tag országokhoz hasonlóan részese marad az egységes piacnak az EU-n kívülről. Ebben az esetben azonban továbbra is el kellene fogadnia az emberek szabad mozgásának elvét, és be kellene fizetnie az EU költségvetésébe. Ennek nem igazán lenne értelme – mondta a német pénzügyminiszter, hangsúlyozva azt a meggyőződését, hogy a brit választók „a józan észre alapozva” hozzák meg döntésüket.
Ha a népszavazáson mégis negatív döntés születik, a többi EU-tagállam „akkor sem követne el öngyilkosságot”, hanem az adott helyzetben elérhető legjobb megoldásért harcolna. Ez azonban hosszú évekig tartó, igen nehéz tárgyalássorozatot igényelne, és olyan bizonytalanságot teremtene, amely „méregként hatna” a brit gazdaságra, az európai kontinensre és a világgazdaságra egyaránt – fogalmazott Schäuble a vasárnapi BBC-interjúban. Hozzátette: jobb az ilyen katasztrófákat elkerülni, semmint a katasztrófa után gondolkodni azon, hogy miképp lehetne a következményekből kilábalni.
Cameron maradna, Johnson kilépne
Június 23-ra tűzték ki a népszavazást az Egyesült Királyság EU-tagságáról. A kabinet hivatalos ajánlása az, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált EU tagja. A brit kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban ennek ellenére megosztott a kérdésben. Csatlakozott a kilépést pártoló táborhoz Boris Johnson, London polgármestere, a Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb politikusa is, akit a brit sajtó egyöntetűen a 2020-ban esedékes következő parlamenti választásokon már nem induló David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjei között tart számon.
A vasárnapi BBC-műsorban Schäuble után Johnson is megszólalt. Kijelentette: azért csatlakozott a Brexit-táborhoz, mert meggyőződése szerint az lenne a kockázatos opció, ha Nagy-Britannia az EU tagja maradna, mivel az unió – az euró megőrzése érdekében – épp most fejlődik egyre centralizáltabb, mind föderalistább képződménnyé.