Vitában csaptak össze az amerikai republikánus elnökaspiránsok a New Hampshire-i előválasztás előtt. Donald Trump elmondta: visszahozná a Kínába kiszervezett munkahelyeket és kínzással vallatná a terroristákat. A texasi Ted Cruz elnökként szőnyegbombázná az Iszlám Államot. Marco Rubio floridai szenátor szerint a 2016-os elnökválasztás népszavazás lesz az amerikai nemzet identitásáról.
A jövő keddi New Hampshire-i előválasztás előtti utolsó országos vitájukat tartották meg az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó politikusok a szövetségi állam legnagyobb városában, Manchesterben. Egyikük, Marco Rubio floridai szenátor szerint a 2016-os elnökválasztás népszavazás lesz az amerikai nemzet identitásáról.
Donald Trump, a milliárdos üzletember visszatért a pódiumra, Marco Rubio floridai szenátor sztárként érkezett a vita színhelyére, Ted Cruz texasi szenátor pedig elégedettséget sugárzott, vélhetően a hét elején az iowai jelölőgyűlésen elért győzelme okán. Mellettük a pódiumon ott állt Jeb Bush floridai ex-kormányzó, Ben Carson sebészprofesszor, Chris Christie, New Jersey és John Kasich, Ohio jelenlegi kormányzója. Nem hívták meg Carly Fiorinát, akinek eddigi tevékenységét, kampányát, gyöngének ítélték. Az országos vitát az ABC televízió szervezte, és munkatársai moderálták.
Trump: Visszahozom a munkahelyeket
New Hampshire-ben az elnökjelölt-aspiránsoknak más jellegű választókat kell meghódítaniuk, mint korábban Iowában. New Hampshire ugyanis jóval kevésbé vallásos, és jóval kevésbé konzervatív, mint Iowa, ahol a hét elején tartották a jelölőgyűléseket. Ennek megfelelően a szombati országos vitában elsősorban a gazdasági és a külpolitikai kérdések voltak hangsúlyosak. Amikor például azt kérdezték a résztvevőktől, hogy az ő számukra mit jelent konzervatívnak lenni, nem társadalmi kérdésekről és vallásról, a hit politikában játszott szerepéről beszéltek, hanem a gazdasági konzervativizmusról: az állam szerepének korlátozásáról, vagy például adócsökkentésről.
Donald Trump a munkahelyteremtés fontosságát emelte ki, s azt ígérte, hogy visszahozza a külföldre, elsősorban Kínába kiszervezett munkahelyeket. John Kasich azt hangsúlyozta, hogy Ohio állam kormányzójaként mindig is az adócsökkentés híve volt, és ezt tetteivel is bizonyította. Az amerikai társadalmat foglalkoztató ügyek közül megvitatták az Obama elnök által szorgalmazott és részben meg is valósított egészségügyi reformot, az illegális bevándorlást (valamennyien szigorítanák a törvényeket), és a Kanada felől tervezett – de Obama által pillanatnyilag felfüggesztett – olajvezeték megépítését. A békés, sőt, barátságos vitában ekkor történt az első heves összecsapás: Donald Trump letorkollta Jeb Busht, s odavágta neki: nyugi! A csaknem háromórás vita a későbbiekben nem nélkülözte a heves pillanatokat.
Cruz: Szőnyegbombáznám az Iszlám Államot
Viszonylag sok időt szenteltek a politikusok a külpolitikának: Észak-Koreának, amely órákkal a republikánusok vitája előtt indított el egy nagy hatótávolságú rakétát, Iraknak, az Iszlám Állam nevű terrorszervezetnek, és Líbiának.
Donald Trump azt állította, hogy ő már 2003-ban is ellenezte az iraki háborút (ezzel kapcsolatban mikroblogok már a vita közben jelezték: Trump nyilvánosan soha nem beszélt arról, mit gondol az iraki invázióról). Észak-Korea ügyében a sebészprofesszor Ben Carsont kivéve valamennyi politikus szankciókat javasolt Phenjan ellen – Donald Trump ezenfelül kiemelte Kína észak-koreai szerepét és befolyását –, s az Iszlám Állam elleni küzdelemben is az erős kéz politikáját szorgalmazták. Ted Cruz texasi szenátor, elnökként szőnyegbombázást rendelne el az Iszlám Állam terroristái által uralt területeken, Marco Rubio a helyi szunnitákra, síitákra és kurdokra bízná a leszámolást az Iszlám Állam terroristahálózatával, Jeb Bush pedig azt fejtegette, hogy az Egyesült Államoknak vezető szerepet kellene játszania a dzsihadisták legyőzésében. Donald Trump elnökként visszahozná a vízbefojtás imitálásával végrehajtott kínzásos vallatást a terroristák ellen.
Bush: Megvannak a képességeim
Az elnökjelöltségre pályázó politikusok egymást sem kímélték. Chris Christie, New Jersey kormányzója szerint például Marco Rubiónak semmi tapasztalata nincs a gyakorlati politikában, nem úgy, mint neki, aki naponta hoz az emberek életét érintő fontos döntéseket. Ted Cruz Donald Trump temperamentumát bírálta, Trump leintette Busht, azt mondta neki, hogy keménykedni akar, de nem megy neki, tehát nyugi, jobb, ha csöndben marad. A közönség erre pfújolni kezdett. Trump szereplését a közönség többször is kifejezett elégedetlenséggel fogadta.
A vita zárásaként az elnökjelölt-aspiránsok rövid üzenettel búcsúztak. John Kasich azt hangsúlyozta, hogy neki konzervatív és pozitív elképzelései vannak, Chris Christie a kormányzóként elért eredményeit ajánlotta a választók figyelmébe, Jeb Bush Ronald Reagan példáját idézve azt mondta, neki megvan a képessége, hogy Amerikát biztonságosabbá, erősebbé és szabadabbá tegye. Ted Cruz azt hangsúlyozta, hogy a jelöltaspiránsok között ő az egyetlen, aki szembeszállt Washingtonnal, s a politikai elittel. Donald Trump pedig megismételte mindenütt hangoztatott szlogenjét: győzni fogunk.
Trump először azt mondta, senki nem tudja, mit fog tenni, csak ő, de adott még két hetet Teheránnak, azaz esélyt a diplomáciának. Végül néhány napon belül mégis bombázott. Szilvay Gergely írása.
Most azok az országok kerekedtek felül, amelyek nem akartak Ukrajnával foglalkozni – mondta Orbán Viktor.
A francia elnök szerint Amerika mindent megkapott, amire vágyott, ideje békét kötni.
A miniszerelnök arról is beszélt, milyen feltétel mellett tudjuk vállalni a katonai kiadások növelését.
A békéről és a további fegyverekről is beszélt az amerikai és az ukrán elnök, akik sokkal nyugodtabb hangulatban váltak el egymástól, mint Washingtonban.
Az amerikaiak elérték a rég dédelgetett céljukat.
A klímaváltozás pénzügyi következményei durvábbak, mint hitték: csak az Egyesült Államokban a kapcsolódó károk a GDP 3 százalékát tették ki.
Ismét Európa vezető hatalmaitól kunyerált fegyvereket az ukrán elnök.
