Két hét van hátra addig, amíg a nagy hitelminősítők elkezdik újraértékelni a Kelet-Európai országok államadósságát. A CDS-felárak (országkockázati mutató) alapján a Moody's hitelminősítőnél már befektetésre ajánlott kategóriát, Baa3-as osztályzatot indokolna hazánk számára. Magyarország ugyanis Ba1-es, bóvli minősítést kapott még 2011-ben — írja a Bloomberg.
Nicolaie Alexandru Chidesciuc a JP Morgan Chase elemzője szerint „Magyarország az egyetlen ország, amely a befektetésre ajánlott kategória alatt van a Közép-Európai térségben, ez pedig nem helyes. A Fitch és a Moody's is valószínűleg felminősíti az országot ebben az évben.” A JP Morgan az Egyesült Államok legnagyobb bankja erősen javasolja, hogy Magyarország minősítését emeljék, tekintettel a külső adósság szintjére és a magas növekedési kilátásokra.
A felminősítésre várakozókhoz csatlakozott a JP Morgan-on kívül az Erste is. „Azt várjuk, hogy Magyarország befektetésre ajánlott kategóriába kerül idén, miután jelentősen javított külső pozícióin, valamint az adóssága és a deficit mértéke is kedvezően alakult” — mondta Juraj Kotian, az Erste kelet-közép-európai makrogazdasági kutatásának vezetője Bécsben.
Orbán és Matolcsy egyaránt örülhet
A Bloomberg elemzése szerint Orbán Viktor lecsökkentette Európa legmagasabb bankadóját, visszavágta a költségvetési hiányt és az államadósságot. A sikert ugyanakkor Matolcsy György jegybankelnök is magának tulajdoníthatja, aki segített Magyarországot elszigetelni a feltörekvő piacok ingadozásaitól az utóbbi években. Ezt azzal érte el, hogy forintosította a devizahiteleket és átalakította az államadósság szerkezetét. A jegybankelnököt még gazdasági miniszterként azzal vádolták, hogy hozzájárult Magyarország befektetési pozíciójának romlásához és a kötvényhozamok emelkedéséhez.
A Moody's tavaly novemberben pozitívra módosította Magyarország felminősítési kilátásait az államadósság csökkenő tendenciája és a körültekintő fiskális politika miatt. Habár a minősítő intézetek erősen kritizálták Orbán politikáját a magánnyugdíjpénztárak államosítása és a szektorális különadók miatt, a lépést nem lehetett elkerülni, hiszen ezek az intézkedések hozzájárultak a költségvetési hiány három százalék alá csökkentésében.