„Meg kell állapodnunk bizonyos intézkedésekről, hogy ne kelljen lezárni a határainkat” – mondta a német kancellár a múlt vasárnapi migrációs csúcson a FAZ értesülései szerint. Merkel a korábbi előrejelzéseket pontosítva arról is beszélt, hogy már nem nyolcszázezer, hanem egymillió Németországba érkező menedékkérővel számolnak idén, és hangsúlyozta: Németország nem tud mindenkit befogadni.
Belefulladnak
A Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi kiadása szerint a német kancellár a migrációs helyzet miatt összehívott múlt vasárnapi uniós tanácskozáson drámai szavakkal ábrázolta a Németországban kialakult helyzetet. Elmondta, hogy a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség a bajor-osztrák határon uralkodó állapotokról azt a tájékoztatást adta neki, hogy „belefulladunk” a menekültáradatba.
Nem várhatja el senki Németországtól, hogy minden menedékkérőt befogadjon – hangoztatta Angela Merkel. Résztvevők elmondása szerint a kancellár ultimátumot intézett a többi kormány-, illetve államfőhöz. Itt és most „meg kell állapodnunk intézkedésekről, hogy ne kelljen lezárnunk a határokat” – mondta Angela Merkel.
A csúcstalálkozón végül elfogadtak egy 17 pontos akciótervet. Megállapodást kötöttek egyebek között arról, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre emelik a menekültek befogadására alkalmas férőhelyek számát, szakítanak azzal a gyakorlattal, hogy az egyes országok értesítés nélkül szállítanak a migrációs útvonalon fekvő következő ország határára menedékkérőket, és 400 fős erősítést küldenek az uniós határrendészettől Szlovéniába.
Egymillió menedékkérő az év végéig
A kancellár azt is elmondta, hogy idén egymillió menedékkérő érkezhet Németországba. Augusztusban még nyolcszázezer menedékkérőről szóltak a becslések. Sigmar Gabriel alkancellár, a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke már szeptember közepén a párttagoknak egy levelében arról írt, hogy sok jel utal arra, hogy nem 800 ezer, hanem egymillió menedékkérő érkezhet az idén.
Tranzitzónák vagy beutazási központok?
Az SPD egyébként szombat este közzétett egy javaslatot, melyben tranzitzónák helyett beutazási központok felállítását javasolják. Sigmar Gabriel szerint a bajor CSU által támogatott tranzitzóna-elképzelés valójában azt jelentené, hogy „hatalmas börtönzónákat” állítanának fel a határ térségében, ami jogilag kétes megoldás lenne, és nem is lehetne megvalósítani.
Az SPD „intelligensebb alternatív javaslata”, hogy a határmenti övezetek helyett decentralizált módon, valamennyi tartományban hozzanak létre a regisztrációt intéző központokat. A migránsok csak akkor kaphatnának teljes ellátást a menekültügyi ellátórendszerben, ha regisztrálják magukat egy ilyen beutazási központban – mondta Gabriel.
Sigmar Gabriel szerint a megoldás arra alkalmas, hogy rendezetté tegyék a menedékkérők beáramlását, a menekülthullám feltartóztatására viszont nem alkalmas, de ezt Németország egymagában nem is tudná elérni. „Nincsen felvonóhíd”, amelynek révén Németország vagy Európa el tud zárkózni a világtól, ezért „irreálisak és a lehető legnagyobb csalódáshoz vezetnek” azok a javaslatok és követelések, amelyek azt sugallják, hogy nemzetállami szintű intézkedésekkel csökkenteni lehet az EU területére érkező menekültek számát – jelentette ki Sigmar Gabriel.
Úgy vélte, „ultimátumok” és „kiérleletlen” javaslatok felvetése helyett inkább dolgozni kell, végre kell hajtani a menekültügyi rendszer hatékonyságának növelését szolgáló döntéseket. Az SPD az új javaslattal és a menedékkérők számának korlátozására vonatkozó követelések újbóli elutasításával nyomás alá helyezte a koalíciós partnereket, amelyek vezetőivel vasárnap tárgyal majd a szociáldemokraták elnöke.
A CSU vasárnapig ultimátumot adott
Szombat este Angela Merkel és Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke kezdett megbeszélést a berlini kancellári hivatalban. A tárgyaláson a konzervatívok több más vezetője is részt vesz.
Horst Seehofer a napokban ismét élesen bírálta a szövetségi kormány menekültpolitikáját, és vasárnapig adott haladékot annak korrigálására. A bajor kormányfő és pártja a menekülthullám csillapítását, és a menedékkérők beáramlásának fokozott ellenőrzését követeli. Konkrét intézkedésként elsősorban a tranzitzónák létrehozását sürgetik, és elvárják Angela Merkeltől, hogy a menekültválságban alkalmazott retorikája megváltoztatásával világosan jelezze, hogy Németország kapacitásainak korlátozottsága miatt a menedékkérők befogadásában van egy felső határ.
Angela Merkel erre várhatóan nem lesz hajlandó, az SPD pedig a CSU mindkét követelését elutasítja. Az nem derült ki Horst Seehofer, vagy más CSU-s politikusok nyilatkozataiból, hogy pontosan milyen lépéseket tesznek, ha nem teljesülnek követeléseik. Mindenesetre Seehofer nem cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a CSU akár a pártszövetségi kapcsolatot is felbonthatja a CDU-val és kivonulhat a kormánykoalícióból, ha nem sikerül megállapodásra jutni.
Hans-Peter Uhl, a CSU vezető belügyi szakpolitikusa nyíltan megfenyegette Angela Merkelt, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapnak azt mondta, hogy „ha Merkel nem zárja le a határt, nem marad kancellár”.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
Az ukránok szerint nem lehet garantálni a biztonságukat magyar területen.
A Mandiner lapigazgatója félelmetes képet adott a tömeges bevándorlás sokkoló valóságáról.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
A politikai iszlám annak a modernitásnak az ellensége, amelyben mindannyian élünk – mondta Susanne Schröter professzor a Mandinernek adott interjúban, amelyben a németországi helyzetről is beszámolt.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
Szijjártó Péter elmagyarázta, miért nem fordítják az ukrán elnök ellen saját fegyverét.
Egy ukrán újságíró rendkívül súlyos vádakkal állt elő.
