Fontos minisztériumokat kap az RMDSZ a román kormányban
A magyar párton fog múlni Románia fejlődése is.
Egy kivitelező sem jelentkezett a marosvásárhelyi utcanévtáblák elkészítésére kiírt közbeszerzési pályázatra, így lehet, hogy az új pályázatot már kétnyelvű, román-magyar utcanévtáblák elkészítésére írják ki – írja a Krónika.
Új közbeszerzési eljárást kell indítania a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak a város utcanévtábláinak elkészítésére, mert az októberben meghirdetett közbeszerzésre egyetlen kivitelező sem jelentkezett – írja szerdai számában a Krónika erdélyi magyar napilap.
A közbeszerzés sikertelensége esélyt jelenthet arra, hogy az új közbeszerzést kétnyelvű utcanévtáblák elkészítésére írják ki. Az októberben kiírt közbeszerzést ugyanis Dorin Florea polgármester - a város magyar alpolgármesterét is megtévesztve – egynyelvű táblák elkészítésére hirdette meg.
Folyamatos halogatás
Brassai Zsombor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezetének elnöke derűlátóan nyilatkozott a táblaügy kifejletéről. „Tárgyaltam Floreával, aki megígérte, mielőbb kihelyezi a ténylegesen kétnyelvű utcanévtáblákat” – idézte Brassai Zsombort a Krónika.
A polgármesteri hivatal folyamatos halogatását látva márciusban a Civil Elkötelezettség Mozgalom saját költségén, önkéntesekkel látott neki a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének. Két tetten ért önkéntest azonban megbírságolt a helyi rendőrség, mely tetemes bírsággal fenyegette meg azokat a háztulajdonosokat is, akik hozzájárultak ahhoz, hogy házukra kétnyelvű utcanévtábla kerüljön. A rendőrség a reklámtörvény alapján járt el, a kétnyelvű feliratokat törvénytelenül kihelyezett reklámnak tekintette.
Eredménytelen küzdelem
A 43 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhelyen 14 éve küzd eredménytelenül a magyarság azért, hogy magyarul is kiírják az utcák neveit. A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, amelyeken egy kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény nem rendelkezik külön az utcanevekről is.
Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja. A charta szakértői a legutóbbi, 2012-ben készített Románia-jelentésben kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy az utcaneveket is le kell fordítani.