Demokrácia balti módra: Észtország megvonná az orosz kisebbsége szavazati jogát
Szerintük ez rendben van.
Erősödik Abdel–Fattáh esz–Szíszi elnök hatalma Egyiptomban, miután az őt támogató Szeretettel Egyiptomért nevű pártkoalíció elsöprő fölénnyel nyerte a parlamenti választások első szakaszát. A szavazáson az arra jogosultak csak 26,5 százaléka vett részt. A szakértők ugyanakkor hiányolták az alternatívákat és a valódi versenyt.
Az egyiptomi parlamenti választások első szakaszának kimagasló nyertese a Szeretettel Egyiptomért nevű pártkoalíciós lista, amelynek kijelentett célja Abdel–Fattáh esz–Szíszi elnök hatalmának megerősítése. A legfőbb választási tanács által szerda este bejelentett adatok szerint a szavazáson az arra jogosultak mindössze 26,5 százaléka vett részt, ami jelentős zuhanást jelent a Mubarak–rezsim megbuktatását követő, 2011 telén rendezett első szabad parlamenti választások közel 60 százalékos részvételéhez képest. A Szeretettel Egyiptomért lista élén álló népszerű volt hírszerzési tiszt, Számeh Szeif el–Jazal előre jelezte, hogy az ország stabilitásának érdekében parlamenti képviselőként a parlament hatáskörét jelentősen csökkentő alkotmányos módosításokat fog szorgalmazni. A tábornok „kiemelt figyelmet” kíván szentelni azon cikkeknek, amelyek jelenleg még arra köteleznék az államfőt, hogy a törvényhozáshoz forduljon jóváhagyásért, ha meg akar válni egy minisztertől, vagy akár a kormányfőtől.
Az arab világ legnépesebb országában két szakaszban szavaznak. A Nílus–delta nyugati felén és Kairótól délre már múlt vasárnap és hétfőn megtartották a voksolást, az ország többi részén, így magában a fővárosban is november 22–én és 23–án járulnak a szavazók az urnákhoz. Eredmények december elején várhatók, és az új parlament még abban a hónapban össze is ül. Abdel–Fattáh esz–Szíszi eddig egy működő parlament ellensúlya nélkül, elnöki határozatokkal irányította az országot, mivel az előző parlamentet még 2012–ben feloszlatták. Az általa nemrég hozott választási törvények szerint az 596 parlamenti mandátum 75 százalékát egyéni képviselők töltik majd be, s mindössze 120 hely, azaz 20 százalék oszlik meg a különböző pártkoalíciók listái között. A maradék helyekre az államfő közvetlen jelöltjei kerülnek.
Az idei voksolást övező feltűnő érdektelenséget a szakértők egyebek mellett az alternatívák és a valódi verseny hiányával magyarázzák, sokan a 2011–es forradalom előtti belpolitikai viszonyok visszatérésére figyelmeztettek. Ez utóbbinak egyik jele szerintük, hogy a régi szellemiség jegyében a legnagyobb pártkoalíciók már jó előre feltétlen támogatásukról biztosították Abdel–Fattáh esz–Szíszi államfőt, de azt is baljós jelként értékelték, hogy a több mint 5000 egyéni induló fele tagja volt Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök 2011–ben feloszlatott Nemzeti Demokratikus Pártjának. A főbb ellenzéket alkotó, baloldali és liberális pártokat magában tömörítő koalíciós lista visszalépett a választásoktól, és a 2011–es voksolás győztese, az időközben terrorszervezetnek nyilvánított és betiltott Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet is hiányzott a színről.
Az induló pártok és koalíciók négy körzetre állíthattak fel listát, az egyéni indulók számára ugyanakkor 205 választási körzetet alakítottak ki. A mostani szakaszban érintett mindkét listás körzetben a Szeretettel Egyiptomért pártszövetség nyerte el a legtöbb szavazatot, így a szabályoknak megfelelően rájuk száll az ott megszerezhető hatvan listás mandátum mindegyike. Azokban az egyéni körzetekben, ahol egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok 50 százalékát, október 26–án és 27–én tartják a döntő fordulót.