A bajorok önvédelmi intézkedéseken gondolkoznak menekültügyben

Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerdán ismét élesen bírálta a berlini vezetés menekültpolitikáját és jelezte, hogy Bajorország önvédelemhez folyamodik, ha a szövetségi kormány nem korlátozza a menedékkérők áradatát. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy örülne, ha Angela Merkel kancellár kapná az idén a Nobel-békedíjat.

Horst Seehofer Ingolstadtban tartományi önkormányzati vezetőkkel tárgyalt, és résztvevők beszámolói szerint azt mondta, hogy München „hatékony önvédelmi intézkedéseket” tesz, ha nem csillapodik a menedékkérők áradata.

A rendezvény után a konzervatív CSU elnöke újságíróknak elmondta, hogy a tartományi kormány pénteki ülésén „szükségeljárásokról” tárgyalnak majd. Korábban a bajor vezetés egyebek között sürgette, hogy alakítsanak ki a határ térségében tranzitzónákat. A menedékkérőknek ezekben az övezetekben kellene megvárniuk, hogy a hatóságok megvizsgálják, jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására Németországban.

Horst Seehofer elmondta, hogy a bajor kormány szerint égetően szükséges intézkedések ügyében elsősorban a szövetségi kormány az illetékes. „Éppen ezért kell továbbra is nyomást gyakorolnunk és követelnünk, hogy a szövetségi kormány lásson hozzá ezekhez a nagy feladatokhoz” – mondta a politikus.

Valószínűleg sokkal higgadtabb látjuk a menekülthelyzetet, mint azt gondolják

Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkelt a Nobel-békedíj nagy esélyesei között tartják számon, a dpa hírügynökség tudósítójának kérdésére azt mondta, hogy örülne, ha a kancellár kapná meg a kitüntetést.

A menekültpolitika körüli vitákról megjegyezte: „mi ketten, vagyis a kancellár és én valószínűleg sokkal higgadtabban látjuk ezt az egészet, mint ahogy ön gondolja”. „A politikai életben előfordul, hogy a nagy kérdésekben nincs egyetértés. Ilyenkor meg kell vitatni az ügyet” – tette hozzá Horst Seehofer német hírportálokon idézett nyilatkozatában.

Szeptemberben 163 ezer menekült érkezett Bajorországba

A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámai mértékben felerősödött, és elsősorban Bajorországot érinti, mert ott éri el Németországot a balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger nyugati medencéje felől észak felé igyekvő menedékkérők hulláma.

A müncheni vezetés úgy becsülte, hogy akár 270-280 ezer menedékkérő is érkezhetett szeptemberben. A szerdán megjelent hivatalos adatok alapján viszont jóval kevesebben lépték át a határt. 

A szövetségi belügyminisztérium kimutatása szerint 163 772 ember adatait rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, azaz menedékkérők elsődleges elosztása) nevű nyilvántartási rendszerben. Az év eleje óta regisztrált menedékkérők száma így 577 307-re emelkedett. Ugyanakkor a menekültügyi rendszer vészes túlterheltségét jelzi, hogy az elbírálásra váró menedékjogi kérelmek száma meghaladta a 300 ezret (300 531-re emelkedett az augusztus végi 276 617-ről).

Átszervezik a menekültügyi rendszert

A szövetségi kormány egy sor javaslatot terjesztett a törvényhozás elé a rendszer hatékonyságának növelésére. Az új szabályok november 1-jén léphetnek életbe. A hatékonyság növekedését várják a kormányzati munkamegosztás átalakításáról, amelyről a kabinet szerdai ülésén döntöttek. 

Az új felállás szerint a menekültügy első számú politikai felelőse Peter Altmaier kancelláriaminiszter lesz, az operatív munkát pedig továbbra is Thomas de Maiziere belügyminiszter irányítja. A kancellári hivatalban létrehoznak egy úgynevezett menekültpolitikai stábot, amely felügyeli a minisztériumok munkáját és jelentést készít a helyzet alakulásáról minden kormányülésre. 

A belügyminisztériumban továbbra is működik majd az úgynevezett irányítóbizottság, amely összehangolja a tárcák és a tartományok tevékenységét, de a testületet a kancellária alá rendelik.

A kabinet ülése után a kormányszóvivői tájékoztatón Georg Streiter helyettes kormányszóvivő teljes tévedésnek nevezte azt az értelmezést, hogy az átalakítás Thomas de Maiziere háttérbe szorítását jelenti. Éppen ellenkezőleg, a belügyi tárca irányítóbizottságát bővítik, így nemcsak államtitkárok vesznek részt a munkájában, hanem valamennyi tárca delegálja a testületbe az egyes területekért közvetlenül felelős minisztériumi tisztviselőket is – mondta Georg Streiter.

A belügyminisztériumot egyben mentesítik több olyan feladat alól, amelyek eleve nem tartoznak az illetékességi körébe. Ilyen feladat például az egyeztetés az uniós társországokkal.

A helyettes kormányszóvivő rámutatott, hogy a felelősséget végeredményben minden ügyben a kancellária viseli, mert a kancellár határozza meg az egész kormány tevékenységének irányát. A menekültügy pedig annyira fontossá vált, hogy „intézményesíteni” kellett ezt a felelősségvállalást – mondta a szóvivő.