Kína huszonnégy saját gyártású negyedik generációs vadászgépet szállít Iránnak, cserébe Teherán szerződésben biztosítja az ország legnagyobb olajmezőjének használatát a következő húsz évben kínai vállalatok számára.
Kína 24 darab saját gyártású J-10-es negyedik generációs vadászgépet fog Iránnak szállítani, amiért Teherán szerződésben biztosítja kínai vállalatoknak az ország legnagyobb olajmezőjének használatát a következő 20 évben, írta csütörtökön a tajvani média. Az Erős Sárkányként is nevezett Csengdu J-10-eseket, amelyekkel a perzsa állam légiereje két vadászrepülő egységét kívánja ellátni, a Chengdu Aircraft Industry Group gyártja majd — értesült a China Times című napilap.
A gépek becsült ára 40 millió dollár körül van, ami azt jelenti, hogy nagyjából 1 milliárd dolláros üzletről van szó. Teheránnak azonban állítólag egy dollárt sem kell fizetnie, amiért cserébe két évtizedre a kínai olajvállalatok rendelkezésére bocsátja Azadegant. A Kínában több mint 10 éve hadrendbe állított vadászgépek alkalmasak lesznek Irán teljes légterének, fontos létesítményeinek és a Perzsa-öbölnek a védelmére, s bár veszélyt jelenthetnek Izraelre, kínai szakértők szerint nem változtatnak a Közel-Kelet jelenlegi stratégiai helyzetén. A két tucat Erős Sárkányt 2020-ig szállítják le.
Megfigyelők a helyzet érdekességeként rámutatnak, több jel is arra utal, hogy a J-10-es 1990-es évekbeli fejlesztése során felhasználták az izraeli Lavi vadászgép dokumentációit. Az iraki határhoz közeli, nagyjából 900 négyzetkilométeres azadegani terület iráni becslések szerint 33,2 millió hordó tartalékot rejt.
A tervek szerint idén már 75-80 ezer hordó, 2017-re pedig 320 ezer hordó napi kapacitással folyna a kitermelés. A dél-azadegáni területre a koncessziót a kínai China National Petroleum Corporation International egyszer már megkapta, de 2014 májusában ezt, kötelezettségeinek elmulasztása, az ígért fejlesztések elmaradása miatt visszavonták. Kína az iráni olaj legnagyobb felvásárlója, s mindkét nagy olajvállalatával jelen van az iráni gáz-, illetve olajmezőkön.
Az iráni nukleáris megállapodás következtében felszabaduló szankciók révén azonban ismét élénkebb lett a verseny, s a jelek szerint Kína mellett a nyugati nagyvállalatok érdeklődése is megélénkült a térségben.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
