Az angol miniszterelnök már májusban is folytatott tárgyalásokat az EU különböző tagországaival, de a brit Konzervatív Párt őszi manchesteri kongresszusa előtt valószínűleg tesz még egy villámkörutat. Az uniós megbeszéléseken az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás szigorítása is napirendi pont. A brüsszeli reformok sikeressége kihatással lesz a brit népszavazásra is.
Május végi látogatásai után szeptemberben újabb villámkörutat tervez a brit miniszterelnök az Európai Unió több országában, hogy támogatást szerezzen a kormánya által szükségesnek tartott brüsszeli reformokhoz — írta a The Times kedden.
A tekintélyes konzervatív napilap úgy tudja, hogy David Cameron ezúttal kisebb országokat keres fel. Május végén Németországba, Franciaországba, Olaszországba és Lengyelországba utazott, hogy a London által szorgalmazott változtatásokról tárgyaljon. Az újabb diplomáciai offenzívára a The Times értesülései szerint még a brit Konzervatív Párt október 4-én kezdődő manchesteri kongresszusa előtt sor kerül, de hogy a villámkörút pontosan mikor lesz, és David Cameron mely országokat keresi fel, egyelőre nem tudni. A kormányfő szóvivője közölte, hogy még nincs végleges döntés a körútról.
A The Times úgy tudja, vezető tory politikusok tájékoztatást várnak Camerontól arra vonatkozóan, hogy milyen haladást ért el London és Brüsszel viszonyrendszerének átalakítása ügyében. A kormányfő hivatala azonban egyelőre tartózkodik attól, hogy részleteiben nyilvánosságra hozza a tárgyalások alapját képező „kívánságlistát”, mert attól tart, hogy ezt aztán pontról pontra számon kérnék a miniszterelnökön.
Amíg fejletlenek, ne legyen szabad munkaerőmozgás
David Cameron május végén azt mondta, hogy igyekezett olyan célokat kijelölni, amelyek elérhetők, és kerülte az olyanokat, amelyeket lehetetlen lenne teljesíteni.Annyi ismert, hogy a tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása áll.
A brit kormány ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok a mostani uniós szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.
Nagy-Britanniában legkésőbb 2017-ben, de minden bizonnyal már jövőre népszavazást tartanak az ország európai uniós tagságáról. A brit választók a tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-ban vagy az unión kívül akarják-e tudni hazájukat.
Az Európai Bizottság úgy vélte, jó ötlet lesz megmutatni Európának, hogy a gonosz Elon Musk platformján, az X-en kívül van más alternatíva. Létre is hozták az oldalt – amelyre két év alatt mindössze negyvenen regisztráltak. Az égést Brüsszelben sikerként kommunikálták, majd gyorsan lehúzták a rolót.
Még meg sem száradt a tinta az olaszországi egyezségen, amit a G7-országok a karbonszűrő nélküli szénerőművek 2035 végéig történő kivezetéséről kötöttek, az olaszok máris jelentősen megnehezítenék a vállalások teljesítését azzal, hogy megtiltanák a nagy napelemparkok telepítését a mezőgazdasági területeken.
Aki nem értesült még arról, hogy EP-választási kampány van, annak kiváló támpontot ad az Európai Bizottság jelenlegi, és saját reményei szerint jövőbeli elnökének friss mondanivalója.
Már Elon Muskot is foglalkoztatja a német jogállam helyzete.
Bár korábban a háborúellenesség volt az egyik alapgondolat az Európai Unióban, mára ez kezd elmosódni – erről, a Brexitről és a Nyugat-Balkán integrációjáról is beszéltek a Mathias Corvinus Collegiumban rendezett könyvbemutatón.
A tárcavezető szerint a Lengyelországgal történtek azt bizonyítják, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz.
Ez volt talán az egyetlen pozitívum, amit a Magyarországot is sűrűn kritizáló Grean Dealt erőltető holland politikusról mondott. Aztán folytatta.
Kanada bebörtönözne mindenkit, aki valaha is közzétett „gyűlöletbeszédet” az interneten.
