A javaslat indoklása úgy írja le a trianoni békeszerződést, mint a román nép számára kiemelt fontosságú jogi eszközt, amelyre a román-magyar kétoldalú kapcsolat épül. „A trianoni békeszerződés nemcsak Erdélynek az Anyaországhoz, Romániához való visszatérését szentesítette, hanem az ezen a területen többségben élő románok politikai és állampolgári jogait is elismerte”, ennek a dokumentumnak a fontosságát pedig az állampolgárokkal is tudatosítani kell, mivel az utóbbi időben számos példa van a trianoni szerződés kapcsán „egy ferdített szemléletnek a közvéleményre való rákényszerítésére” – áll az indoklásban a Transindex szerint. A kezdeményezők leszögezik, hogy „a történelem újraírására tett bármiféle kísérlet, a revizionista álláspontok hangoztatása az Európai Unióban manapság már nem elfogadható” – idézte a törvénytervezet indoklását a Transindex.
Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a kolozsvári portálnak úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy Titus Corlățean ezzel a tervezettel próbált valamiféle választ adni arra a magyarországi törvényre, amely június negyedikét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Kifejtette: a térségben a történelmet kétféleképpen lehet szemlélni, ki lehet emelni azt, ami közös vagy azt, ami elválaszt egymástól.
Az RMDSZ volt elnöke rámutatott: június 4. a magyarok emlékezetében gyász, a románoknak viszont ünneplésre ad okot. Hozzátette, eddig csak a december 1. számított ilyen napnak, most úgy tűnik, hogy „ráerősítenének erre”. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ megpróbál fellépni a tervezet ellen: figyelmeztetik a román pártokat, hogy ennek a tervezetnek a támogatásával megterhelik a közöttük és az RMDSZ közötti kapcsolatot, és ez visszaüthet akkor, amikor a szövetségre mint koalíciós partnerre szükségük lesz.