Az utolsó pillanatban sikerült tető alá hozni az izraeli kormánykoalíciót. A kormányalakítással megbízott Benjamin Netanjahu másfél órával a határidő előtt egyezett meg Naftali Bennet pártjával, a Bájt Hajehudival, teljesítve minden kérésüket. A párt kapta például az igazságügyi tárcát.
A megszabott határidő előtt, szinte az utolsó pillanatban létrejött a koalíciós megállapodás Benjámin Netanjahu eddigi izraeli miniszterelnök és a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevű párt között, és ezzel megnyílt az út az ország harmincnegyedik – Netanjahu negyedik – kormányának megalakítása előtt – értesült szerdán este a Jediót Ahronót című újság honlapja, a Ynet.
Netanjahunak helyi idő előtt éjfélkor járt volna le a megbízatása az új kormánytöbbség létrehozására, de másfél órával előtte egyezségre jutott a telepeseket támogató Bájt Hajehudival, és így megszerezte a kabinet megalakításához szükséges minimális kormányzati többséget. A kneszet százhúsz képviselőjéből ugyanis hatvanegy az eddigi miniszterelnök mögé állt. Szerda késő este a Bájt Hajehudi pártot vezető Naftali Bennet és a Likudot irányító Benjámin Netanjahu a kneszetben közös nyilatkozatban jelentette be a Bájt Hajehudi csatlakozását a Netanjahu vezette új koalíciós kormányhoz.
Megállapodásuk értelmében a Bájt Hajehudi frakcióvezetője, a harminckilenc éves, jogi végzettség nélküli Ajelet Saked kapta az igazságügyi tárcát, de megvonták tőle a bírák kinevezésének jogkörét. Benjámin Netanjahu teljesítette a Bájt Hajehudi minden követelését: övék lesz még a védelmi miniszterhelyettesi szék, a kneszet törvénykezési bizottságának elnöki posztja, maga a pártelnök lesz az oktatási és diaszpóraügyi miniszter, és a mezőgazdasági tárca is a párt egyik politikusának, Uri Ariel eddigi lakásügyi miniszternek a kezébe kerül.
Noha a Bájt Hajehudival még nem írták alá a minden részletre kiterjedő egyezséget, a kneszetben Bennet és Netanjahu közösen kinyilvánították megállapodási szándékukat, Reuven Rivlin köztársasági elnök pedig ezt várhatóan elégségesnek tekinti ahhoz, hogy elismerje, a koalíciós tárgyalások sikerrel jártak. A helyi törvények szerint az új kormánynak legkésőbb egy héten belül, jövő szerdáig kell letennie az esküt. Netanjahu a közszolgálati rádió szakértője szerint várhatóan magának tartja fenn a külügyminiszteri tisztséget, és továbbra is a Likud politikusa, Móse Jaalon marad a védelmi miniszter.
A kormányfő nehéz helyzetbe került a koalíciós pártok követelései miatt, ugyanis saját Likud pártja politikusainak mindössze tíz miniszteri széket adhat, legalábbis amennyiben fenntartják az előző kormány idején elfogadott törvényt, amely tizennyolcban maximalizálta a lehetséges miniszterek számát Izraelben. A már korábban megkötött koalíciós megállapodások alapján az új kabinet tagja lesz még a centrista Kulánu (Mindannyian) párt, s ennek elnöke, Móse Kahlon lesz a pénzügyminiszter.
A koalícióban szintén részt vevő, ultra ortodox askenáziakat képviselő Egyesült Tóra Zsidóság párt az egészségügyminiszter-helyettesi tárcát kapta meg, s a Netanjahuhoz csatlakozott keleti ultra ortodoxok Sasz pártja a gazdasági és a vallásügyi minisztériumot ellenőrzi majd.
Izraelben március tizenhetedikén tartottak parlamenti választásokat, amelyek győztese a Likud párt lett, a százhúsz parlamenti mandátumból harmincat szerzett meg. Reuven Rivlin az eredmények alapján a párt elnökét, Benjámin Netanjahut kérte fel az új kormány megalakítására, amelyre a felkérésétől számítva a hosszabbítással együtt összesen hat hét állt rendelkezésére, s ez szerda éjfélkor járt le.
Eli Sharabi korábbi izraeli túsz a Mandinernek mesélt a Gázában töltött szörnyű 491 napról, a hazatérésről és arról miként maradt erős egy olyan helyzetben, amelyben mások összeomlottak volna.
Gulyás Virág Hayvi Bouzo szíriai újságírónővel beszélgetett a Közel-Kelet politikai bonyolultságáról, a propaganda hatásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről az információ terjesztésében.
Egykor pária volt a Fehér Házban, most vadászgépeket kaphat Amerikától.
Győztek a béke erői, van remény.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A román fuvarozók egyre gyakrabban tankolnak Magyarországon, ugyanis a két ország közötti árkülönbség egyre csak nő.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
