A szerb bíróság rehabilitálta a csetnikvezért

Rehabilitálta csütörtökön a belgrádi felső bíróság Dragoljub (Draža) Mihailovićot, a jugoszláv királyi katonaság egykori parancsnokát, akit a szerb közvélemény csak a csetnikek vezéreként ismer.

Draža Mihailović a szerb és a balkáni történelem egyik legellentmondásosabb alakja. Háborús bűnökkel és a fasisztákkal való együttműködéssel vádolták, vérszomjas hazaárulónak tartották, a nacionalisták szerint viszont hős volt. A második világháború után a náci kollaboránsként elítélték és kivégezték a hatalomra kerülő kommunisták.

2006-ban unokája kezdeményezésére indult meg a rehabilitációs folyamat. A döntés végleges, fellebbezésnek helye nincs – hangzott el csütörtökön a bíróságon. A bírói testület azt állapította meg, hogy az 1946. június 15-én hozott ítélet törvénytelen módon, politikai és ideológiai okokból született meg. Elhangzott továbbá, hogy a belgrádi bíróság nem arról döntött, hogy Draža Mihailović háborús bűnös volt-e vagy sem – erre ennyi idő után már nem volt lehetőség –, hanem arról, hogy tisztességes volt-e az ellene folytatott eljárás.

A belgrádi bíróság előtt több százan gyűltek össze az ítéletre várva. Oliver Antić, Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök tanácsadója is részt vett Draža Mihailović rehabilitációnak jogi megalapozásában.

Ivica Dačić szerb külügyminiszter közleményében szégyenletesnek nevezte a döntést, szerinte az nem a megbékélés vagy az igazság felé vezet, sőt inkább elmélyíti az ellentéteket és megosztáshoz vezet. Hozzátette: egyetlen bíróság sem tudja semmissé tenni a történelmet. „Manapság a világ a történelem revíziójának, illetve a győzelem és a vereség, valamint a bűn és büntetés relativizálásának lehet a tanúja” – fogalmazott a szerb diplomácia vezetője, aki egyben a baloldali Szerbiai Szocialista Párt elnöke.

A háborús bűnökkel vádolt Vojislav Šešelj szerint a bíróság nem is dönthetett volna másként, és ezt a napot az „általános szerb megbékélés napjává” kellene nyilvánítani.

A szerbiai parlament emberi és kisebbségjogi bizottságának elnöke, Meho Omerović elítélte a belgrádi felső bíróság ítéletét, amelyet botrányosnak és szégyenletesnek nevezett. Szerinte a döntés sérti azokat, akik valóban a fasizmus ellen harcoltak, de a rengeteg áldozatot is. Hozzátette, hogy cinikus az a megfogalmazás, miszerint a bíróság nem állapította meg, hogy Draza Mihajlovic háborús bűnös volt-e vagy sem. A fasizmus elleni harc 70. évfordulóján Szerbia ezzel az ítélettel lemondott antifasiszta múltjáról – szögezte le.

A második világháború alatt Mihailović volt az egyik alapítója az akkori Jugoszlávia területén működő csetnikmozgalomnak, azaz a délszláv népek, és főleg a szerbség egyesítéséért küzdő, királypárti fegyveres mozgalomnak. A szerbség egyesítése egy „etnikailag tiszta”, úgynevezett Nagy-Szerbián belül valósult volna meg, ennek érdekében a csetnikcsapatok a nem szerb lakosság e területről történő eltávolítását tekintették feladatuknak.

1941-ben a német megszállók a Draža Mihailović vezette csetnikek ellenállásával kerültek szembe. Később a parancsnok úgy vélte, hogy a kommunista partizánok jelentik a nagyobb veszélyt a szerbekre, ezért velük is felvette a harcot. A kommunisták  1946-ban elfogták és Belgrádban kivégezték, sírjának helye máig ismeretlen.

A csetnikeket – akiket sokáig a nép ellenségeinek minősítettek –, 2004-ben rehabilitálta a szerb parlament: egy törvénymódosítással ugyanazokat a jogokat biztosította leszármazottaiknak, amelyeket addig Tito partizánjainak utódai élveztek.