Mértékadó brit lap: Zelenszkijnek valószínűleg meg kell alkudnia Putyinnal – és ezt már ő is tudja
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Ha Oroszország nem tartja be a minszki megállapodást és nem engedi el a Krímet, akkor ki kell terjeszteni a szankciókat – mondta az Euronews-nak az ukrán elnök.
A kelet-ukrajnai helyzet lesz az egyik legfontosabb napirendi pont a csütörtök-pénteki uniós csúcson. Petro Porosenko ukrán elnök a Euronews-nak adott interjújában beszélt arról, hogy mit vár a találkozótól:
„Egy nagyon fontos teszten megy át az Európai Unió. Egyrészről a pénzről egyeztetnek, csakúgy, mint Oroszország. Ők a szankciók áráról is. Közben az Európai Unió és Ukrajna az értékekről tárgyal. Két teljesen különböző dologról beszélünk: pénzről és értékekről. Biztos vagyok benne, hogy az Európai Unió és a tagállamok vezetői képesek megfelelni ezeknek a kihívásoknak. Mi azt várjuk, hogy az Unió egységes maradjon, de itt nem csak az EU-n belüli egységről van szó, hanem egy olyanról, melybe az egész világ beletartozik: az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália és Svájc is. Mindenkitől felelős magatartásra van szükség. Egy nagyon komoly dolgot szeretnénk elérni. Ha Oroszország nem tartja be a minszki megállapodást, és nem engedi el a Krímet, akkor ki kell terjeszteni a szankciókat” – mondta az ukrán miniszterelnök.
Arra a kérdésre, hogy Porosenko tart-e attól, hogy a Krím-félsziget katonai központtá válik a következőket válaszolta:
„Ez már megtörtént, és amennyire én látom, az orosz elnök bejelentése miatt van így. Olyan rakétákat helyeztek a Krímbe, melyek nukleáris fegyvereket tudnak szállítani. Ez nem Ukrajna függetlenségéről és a Krím szuverenitásáról szól. Jelentős mértékben nőtt a konfliktus kialakulásának veszélye a Fekete-tenger térségében. A rakéta hatótávolsága 500 kilométer, amivel könnyen el lehet érni több NATO-tagországot is. Erre valahogy reagálni kell. A másik probléma a Krímben lévő humanitárius helyzet. Brutális mértékben sértik az emberi jogokat. Több mint 300 ezer krími tatár lakik ott, akik hatalmas nyomás alatt élnek. A vezetőiket orosz börtönökbe vitték vagy kitiltották az országból, csak úgy, mint a sztálini időkben.”