A női kvótáról szóló törvénycsomagot a szociáldemokrata párt kezdeményezésére készítették el. A koalíciós társ konzervatív CDU/CSU pártszövetség részéről ugyan bírálták a tervet, de végül apró módosításokkal az SPD koncepciója érvényesült, majd több mint fél évig tartó egyeztetés után a kormány tavaly decemberben elfogadta és a Bundestag elé terjesztette a jogszabálytervezetet.
A női kvóta bevezetése történelmi lépés, emelte ki Manuela Schwesig család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter a pénteki szavazás előtti vitában. A szociáldemokrata politikus hozzátette, hogy a kvóta nemcsak a cégek vezetésében, a legfelső szinten erősíti a nők helyzetét, hanem a vállalati szféra egészében és a közszférában is.
Az ugyancsak SPD-s igazságügyi miniszter, Heiko Maas azt mondta, a női kvóta a női választójog bevezetése óta a legnagyobb jelentőségű lépés a nők egyenjogúsága felé.
Az ellenzék üdvözölte az újítást, de elégedetlen vele. A nagykoalíciónak csupán egy kvótácskát sikerült összehoznia, mondta a legnagyobb ellenzéki párt, a Baloldal vezérszónoka, Caren Lay, aki szerint az állami szférában a kötelező kvóta hiánya miatt még inkább romolhat majd a nők helyzete. A Zöldek társ-frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt úgy vélte, a kvóta bevezetése ugyan valóban mérföldkő az egyenjogúság felé vezető úton, de a szociáldemokratáknak a 2013-ban a választási kampányban meghirdetett nagyszabású terveik helyett csak egy gyengébb változatot, a kvóta light megoldást sikerült megvalósítaniuk a konzervatívok ellenállása miatt, vélik a zöldek.
A törvény szerint 2016-tól a 2000-nél több embert foglalkoztató tőzsdén jegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt.