Pekingben egyeztetett India, Oroszország és Kína külügyminisztere

 

Az orosz diplomácia vezetője Kína, India és Oroszország külügyminiszterének találkozójára érkezett a kínai fővárosba, és fogadta őt Hszi Csin-ping kínai államelnök is. A trojka immár hagyományos megbeszéléseinek legfrissebb fordulójára a kétoldalú megbeszéléseket követően került sor.

 

Lavrov ez alkalommal fontosnak tartotta leszögezni, hogy a szuverén országok belügyeibe való beavatkozás, beleértve radikális erők felhasználását, nemcsak egyes országokat destabilizál, de potenciális konfliktusok forrásává válhat a nemzetközi kapcsolatokban. Egyúttal kiemelte, hogy a bizalomerősítő párbeszéd Oroszország, India és Kína között nemcsak a kétoldalú kapcsolatok hatékony fejlesztését szolgálja, hanem a nemzetközi politikának is fontos eleme. Lavrov megköszönte Indiának és Kínának, hogy megértik az ukrajnai konfliktus rendezésével kapcsolatos moszkvai álláspontot.

 

Az eddig megjelent hírek szerint a három külügyminiszter regionális és globális biztonsági és gazdasági kérdésekről, valamint országaik együttműködéséről tárgyalt. A biztonsági kérdések mellett érintették Szíria, Irak és az Iszlám Állam, valamint Ukrajna helyzetét is. Utóbbival kapcsolatban közös nyilatkozatukban a béketárgyalások mielőbbi folytatására, a feszültség továbbterjedésének megakadályozását szolgáló párbeszédre hívták fel a konfliktusban szemben álló feleket, és arra, hogy tartsák magukat a minszki megállapodáshoz.

 

Úgy tudni, egyeztettek a nemzetközi szervezetekben, mint például a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) és az Ázsiai Együttműködés és Bizalomépítő Intézkedések Konferenciája (CICA) fórumain képviselni tervezett álláspontokról is.

 

India külügyminisztere egyúttal a vendéglátóktól igyekezett támogatást szerezni országa tagságához az ENSZ Biztonsági Tanácsába (BT) és a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe (SESZ) történő felvételéről is egyeztettek.

 

A jelek szerint azonban Peking egyelőre nem áll ki „teljes mellszélességgel” Új-Delhi BT-tagsága mellett, ami mögött állítólag az húzódik meg, hogy India egyfajta „négyes csomag” elfogadásáért lobbizik, amelyben rajta kívül még Brazília, Japán és Németország van. Peking korábban már világossá tette, hogy Japánt nem tudja elképzelni egy kibővített Biztonsági Tanácsban, ugyanakkor nyugtázza és elvben támogatja is India aktívabb szerepvállalását a világ és benne az ENSZ ügyeiben.

 

Vang Ji az amerikai elnök, Barack Obama minapi indiai látogatásával és az indiai-amerikai biztonsági együttműködés megerősítésével kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, Kínának nincs oka aggodalomra, két különböző kétoldalú viszonyról van szó. Indiát jó szomszédnak nevezte és azt is megjegyezte, hogy India és Kína egyaránt független külpolitikát folytat.

 

Pekingben bejelentették, hogy májusban Kínába utazik Narendra Modi indiai miniszterelnök, aki tavaly szeptemberben látta vendégül Hszi Csin-pinget. Megfigyelők arra számítanak, hogy két vezető politikus a több évtizedes határvitával kapcsolatban új, egyedi megoldásokat is meg fog vitatni.

 

Az indiai-orosz megbeszélésekről kiszivárgott értesülések szerint a felek egyebek mellett a két ország közötti, Vlagyimir Putyin orosz elnök tavalyi látogatása alkalmával felvázolt, egy évtizedre szóló együttműködés részleteiről egyeztettek.