Moszkva: Fizesse ki Kijev a szakadár régióknak szállított gázt!

Moszkva Kijevvel fizettetné ki a délkelet-ukrajnai szakadár régióknak küldött földgázt, amelyet azoknak ingyen juttat el – derült ki Dmitrij Medvegyev miniszterelnöknek az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésén elhangzott kijelentéseiből. Ukrajnának „addig szállítunk (gázt), amíg van pénz, természetesen figyelembe véve azokat a mennyiségeket, amelyeket jelenleg humanitárius céllal alternatív útvonalon továbbítunk a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokba” – közölte az orosz kormányfő.

Medvegyev magyarázatul hozzátette, hogy a fogyasztók „nagy mennyiségekre”, az eddiginél mintegy két és félszer több gázra nyújtották be igényüket, amelyeket azonban az Ukrajnával megkötött szerződés alapján fognak teljesíteni. Függetlenül attól, hogy a fogyasztók Ukrajna teljes területéről, vagy „egyes régiókból” származnak. Az orosz kormányfő szerint vészesen fogy az ukrán állami energetikai cég által az orosz energiahordozóért fizetett előleg, és ha ilyen ütemben folytatódik az ukrán fogyasztás, akkor a pénz már csak 3-4 napra elegendő mennyiséget fedez. Azt is közölte, hogy Moszkvának „nehéz döntést” kell hoznia, ha Kijev nem fizeti ki az igénybe vett gázmennyiséget.

Az orosz-ukrán gázszállítási szerződés szerint a Gazprom csak az előre kifizetett mennyiséget juttatja el Ukrajnának. Vlagyimir Putyin orosz államfő a nemzetbiztonsági tanács előtt felszólította a kormányt, hogy szigorúan tartsa be a kétoldalú megállapodást. Medvegyev csütörtökön még azt jelentette be, hogy Oroszország kész ingyen gázt szállítani az ukrajnai szakadár területekre, miután az ukrán Naftohaz felfüggesztette a szakadár területek ellátását földgázzal.

A kelet-ukrajnai tűzszünet elmúlt napokban történt sorozatos megszegése miatt közben újabb lépéseket fontolgat az Európai Tanács elnöke, aki egyeztetéseket kezdett erről a többi uniós vezetővel. A közlemény nem konkretizálta e további lépések mibenlétét, de azok céljaként azt jelölte meg, hogy „magasabb árat kelljen fizetni a Kelet-Ukrajna elleni agresszióért”.

Tusk a konzultációk kiváltó okairól szólva kifejezetten felhívta a figyelmet azokra a kegyetlen támadásokra, amelyeket az Oroszország részéről katonailag támogatott szeparatisták követtek el Debalceve és más térségek ellen. „Egyértelműen olyan ponthoz érkezünk, ahol a további diplomáciai erőfeszítések hatástalanok maradnak, hacsak nem támasztják alá azokat további, hiteles lépések” – fogalmazott az Európai Tanács lengyel elnöke.

Ezek a megállapítások minden jel szerint azt helyezik kilátásba, hogy az EU további szankciók elrendelését kívánja fontolóra venni Oroszországgal szemben. Tusk azt is bejelentette, hogy vasárnap Kijevbe utazik.

Kelet-Ukrajnában egyébként pénteken nem engedték be az EBESZ képviselőit a „Donyecki Népköztársaság” területére, ami miatt a missziót vezető Ertugrul Apakan mélységes csalódottságát és aggodalmát fejezte ki. A misszióvezető azt mondta, eleinte valamennyire stabilnak értékelte a vasárnap óta érvényben lévő tűzszünetet, időközben azonban újra kiéleződött a helyzet Kelet-Ukrajnában. Miután az EBESZ arról kapott hírt, hogy különböző városokban - egyebek mellett Debalceve, Donyeck és Luhanszk területén – kiújultak a harcok, a helyszínre utazott a misszióvezető egyik helyettese. „Sajnálatos módon megtagadták a térségbe való bejutását. Azt bizonygatták nekünk, hogy az offenzíva véget ért, erről azonban nem tudtunk személyesen megbizonyosodni” – mondta Apakan.

Adam Kobieracki, az ukrajnai EBESZ-misszión belül működő megfigyelői csoport vezetője hangsúlyozta, a tűzszünetet bizonyos helyeken nagyon gyakran figyelmen kívül hagyják. Heidi Tagliavini, az EBESZ különleges képviselője szerint Ukrajna jelenleg válaszút előtt áll. Úgy vélte, a Debalceve városa körül kialakult helyzet a minszki egyezmény egyik legsúlyosabb megsértésének számít. Mindenesetre leszögezte, nem szabadna felhagyni a minszki megállapodással, sőt az EBESZ-nek nyomatékosan a teljes körű betartását kell szorgalmaznia.

Az ukrajnai EBESZ-misszió vezetője elmondta: a konfliktus eddig már több mint hatezer halálos áldozatot szedett, a sebesültek száma meghaladta a 15 ezret. Több mint egymillió ukrán állampolgár vált hajléktalanná.