Az ukrán elnök szerint az lenne a legjobb megoldás, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe.
ENSZ-békefenntartók behívását javasolta a harcok sújtotta Donyec-medencébe Petro Porosenko ukrán elnök a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szerda esti ülésén. Az államfő utasította a védelmi tanácsot, hogy dolgozza ki ennek lehetőségét. Személy szerint a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe.
Porosenko bejelentette továbbá, hogy olyan módosító javaslatot dolgozott ki a hadiállapot bevezetéséről szóló törvényre, amely figyelembe veszi az Ukrajna ellen indított úgynevezett „hibridháború” sajátosságait. Reményét fejezte ki, hogy a parlament támogatja majd indítványát. Részleteket azonban a javaslatáról nem hozott nyilvánosságra.
Az elnök ismertette, hogy az oroszbarát szakadárok által megszállt Debalcevét szerda estig összesen 2475 katona hagyta el, 200 haditechnikai eszközzel. Kiemelte annak fontosságát, hogy az ukrán fegyveres erők nem fehér zászlóval, fegyvereiket hátrahagyva vonultak ki Debalcevéből – ahogy azt az Oroszország által támogatott szakadárok követelték – hanem a katonai vezetés parancsát követve az előre eltervezett módon hagyták el a várost fegyvereikkel és katonai eszközeikkel, járműveikkel együtt. Az államfő elégedettségét fejezte ki a katonák kivonásának szervezésével és végrehajtásával, annak ellenére – mint mondta –, hogy az elvonuló csapatokat orosz tüzérségi fegyverekkel, köztük rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a szakadárok, aminek következtében hat katona életét vesztette.
A sajtójelentések szerint a kivonulás még jelenleg is tart. A kivont egységeket a Debalcevétől északnyugatra, mintegy 50 kilométerre lévő Artemivszkbe helyezték át. A jelentős közúti és vasúti csomópontként stratégiai fontosságú Donyeck megyei város elfoglalásáért a múlt hónapban indítottak heves offenzívát a szakadárok. Támadásaikat a február 15-én életbe lépett tűszünet ellenére sem hagyták abba.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Az M85-ös gyorsforgalmi autóút része a Bécsi domb alatt átvezető 780 méter hosszú dupla közúti alagút is.
