A Szíriában több mint negyedéve megindított amerikai légicsapások sem akadályozták meg az Iszlám Állam terrorszervezetet abban, hogy az arab országban újabb területekre terjessze ki fennhatóságát.
A The Wall Street Journal szerint a fejlemények újabb aggályokat keltenek Barack Obama elnök közel-keleti stratégiájával kapcsolatban. Amíg a légi- és rakétacsapások Irakban védekezésre kényszerítették az IÁ erőit, addig Szíriában a szélsőséges milícia újabb területek hódított meg, és ellenőrzését kiterjesztette nyugati irányba is.
Ez részben annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok katonai erőfeszítésit elsősorban Irakra összpontosítja. Szíria ugyanakkor - hasonlóan ahhoz, ahogy Pakisztán Afganisztán esetében - még mindig az Irakban harcoló iszlamista fegyvereseinek hátországa is, ahol azok könnyebben tudnak szervezkedni, tervezni és fedezéket találni. A The Wall Street Journal úgy értesült, hogy Washingtonban mérlegelni kezdték az IÁ elleni határozottabb szíriai fellépés lehetőségét is. A téma február elején mindenképpen terítékre kerül, amikor a szenátus John McCain vezette katonai bizottsága meghallgatja az elnök által a Pentagon élére jelölt Ashton Cartert. Az amerikai kormányzatban többen is vannak, akik megkérdőjelezik az Irakot prioritásként kezelő irányvonal bölcsességét, és nagyobb hangsúlyt helyeznének Szíriára, egyebek között harcosok ezreinek kiképzésével.
A javaslatok között szerepel az amerikai légierő védelme alá vont ütközőövezet létrehozása a szíriai-török határon, a légicsapások koordinálása a Szíriában jelenleg is harcoló ellenzéki erőkkel, valamint a szíriai kurdok felszerelése hatékonyabb fegyverekkel. Washingtonban ugyanakkor erős az ellenállás azzal szemben, hogy az Egyesült Államok komolyabb szerepet játsszon a polgárháborús Szíriában. Az amerikai stratégia mozgásterét ebben az országban erősen leszűkíti az Obama-kormány attól való ódzkodása, hogy az Aszad-rezsim javára módosítsa az erőegyensúlyt.
Az amerikai stratégia most alapvetően az IÁ Irakból való kiszorítására összpontosít, ahol a terrorszervezet ellenőrzése alatt tarja Moszult, az ország második legnagyobb városát és Fallúdzsát, az Amerikával szembeni ellenállás hagyományos központját. A Szíriában végrehajtott amerikai légitámadások háromnegyede a török határon lévő Kobani kurd városra összpontosult, és Patrick Ryder ezredes, a Pentagon szóvivője szerint azok célja nem az IÁ területi terjeszkedésének megállítása volt.
A térképen a 2014. decemberi állapotok láthatóak.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Bár az Iszlám Államot Szíriában jelentősen meggyengítették, nem semmisítették meg teljesen.
Az arab államok azzal vádolják a zsidó államot, hogy kihasználja a zűrzavaros helyzetet saját hatalma növelése érdekében.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
