Ez történt a NATO-csúcson, amíg Magyar Péter „propagandistáknak” üzengetett

Ankarában zajlott le szerdán a NATO idei csúcstalálkozója, egyben az első, amelyen miniszterelnökként Magyar Péter képviselte Magyarországot. A miniszterelnököt ugyanakkor a tanácskozások – melyek során a kormányfőnek Donald Trump amerikai elnök egy meglehetősen megalázó kézfogós incidenst is okozott – láthatóan kevésbé kötötték le:

Ettől függetlenül azonban fontos események történtek az Észak-atlanti Szövetség csúcstalálkozóján, melynek legfőbb célja a szövetség egységének demonstrálása volt – s e cél megvalósítására az USA és európai partnerei közötti egyértelmű feszültségek ellenére erőnek erejével törekedett Mark Rutte NATO-főtitkár. Már a csúcstalálkozó előestéje is a potenciális egységromboló kiszólások elsimításáról szólt: a keddi vacsorán a házigazda, Recep Tayyip Erdoğan török elnök mellett ült Trump, Rutte, Friedrich Merz német kancellár és felesége,

A német média a vacsorát „élénk és barátságos” eseményként jellemezte.

A Trump-show: Spanyolország, Grönland, Irán

Miközben a záró sajtótájékoztatón Rutte hangsúlyozta, hogy a szövetség „jobban együtt van, mint valaha”, Trump azért okozott a találkozó alatt forró pillanatokat. Bejelentette ugyanis, hogy az Iránnal nemrég megkötött tűzszünetének vége, s az irániakkal egyáltalán tárgyalni is „időpocsékolás”, hiszen „gonosz, beteg emberekről” van szó – innentől fogva tehát csakis alsóbb szinteken tárgyalnak, azt is csak akkor, ha kifejezetten Irán kéri.

Irán mellett még Spanyolországra húzta rá a vizes lepedőt az amerikai elnök: katonai költéseik elégtelensége és az iráni háborúban tanúsított szövetségesietlen hozzáállásuk miatt Trump kifakadt rájuk, jelezte, hogy a dél-európai ország szerinte a „veszett fejsze nyele”, „borzalmas partner” a NATO-ban. Ezért utasította is Scott Bessent pénzügyminisztert, hogy „szakítson meg” Spanyolországgal minden kereskedelmi kapcsolatot. 

Trump emellett ismételten bejelentette igényét Grönlandra is. A Dániához tartozó hatalmas északi-sarki sziget kapcsán elmondta: Dánia számára az „nem fontos”, nekik viszont nagyonis az, mert szükségük van rá „a világ védelméhez, nem csak az Egyesült Államokéhoz”. „Dániát alig egy nap alatt legyőzték a nácik. Amikor ez történt, azonnal odaadták nekünk Grönlandot” – folytatta az elnök, aki sajnálkozását fejezte ki afelett is, hogy „buta módon” aztán visszakerült Dániához a sziget. Mette Frederiksen dán miniszterelnök a találkozón ismételten világossá tette, hogy területüket megvédik, Grönland pedig nem eladó.

Ukrán intermezzo

Az orosz előrehaladás lassulásával és az Oroszországban kialakuló tartós üzemanyaghiány révén ismét megnyílhatott egy ablak a béketeremtésre az ukrán fronton. Ebben a kontextusban találkozott Trump Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a NATO-csúcs margóján. Érdemleges előrelépésre nem került sor, ugyanakkor a találkozó jó hangulatban zajlott, s meglepetésre Trump abba is belement, hogy Ukrajna licenszt kapjon a Patriot rendszer légvédelmi rakétáinak legyártására.

Miközben Ukrajna Patriotök gyártására rendezkedik be, Boris Pistorius német honvédelmi miniszter Tomahawk-rakéták vásárlásáról szóló tárgyalásokról beszélt az USA és Németország között, melyek előrehaladott állapotban vannak.

Az amerikai elnök emellett beszámolt egy Vlagyimir Putyin elnökkel nemrégiben lefolytatott telefonhívásáról is. Trump úgy fogalmazott: szerinte Putyin békefeltételei változnak, ugyanakkor az orosz elnök moszkvai találkozóra hívta, melynek megvalósulásához komoly reményeket fűz.

Szíria nagy napja

Erdoğan elnök – aki egyébként köszönetet mondott Donald Trumpnak iráni béketörekvéseiért – szervezett egy másik találkozót is az amerikai elnök számára a NATO-csúcs margójára: meghívta Ahmed es-Sar ideiglenes szír elnököt. A találkozó után Trump dicsérte es-Sar eddigi munkáját, reményét fejezte ki, hogy Szíria segítséget tudna nyújtani a libanoni síita milícia, a Hezbollah elleni küzdelemben,

melyre még Bassár el-Aszad nemrég megdöntött exelnök apja, Háfez el-Aszad idején, 1979-ben került rá. A listáról való levétel jelentős mértékben oldaná a Szíria gazdaságát gúzsba kötő szankciókat, és bővítené az átmeneti kormány pénzügyi mozgásterét.

Nyitókép: SAUL LOEB / AFP