A horvátok szűk többséggel a jobbközép Kolinda Grabar-Kitarovićot választották államfőnek a január 11-i voksoláson. Grabar-Kitarović a voksok 50,42, míg a hivatalban lévő Ivo Josipović a 49,58 százalékát tudta megszerezni. A szavazásra jogosultak 59 százaléka elment szavazni.
Kolinda Grabar-Kitarović jobbközép ellenzéki politikus nyerte meg a horvátországi elnökválasztás második fordulóját vasárnap – ő lesz az ország első női elnöke. A horvát választási bizottság által 99,42 százalékos feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint Grabar-Kitarović, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje a szavazatok 50,42 százalékát, míg Ivo Josipović hivatalban lévő államfő a voksok 49,58 szerezte meg.
A központi választási bizottsághoz még nem futottak be a külföldön leadott szavazatok, de ezek a voksok érdemben már nem befolyásolhatják az eredményt, ezért biztosra vehető Grabar-Kitarović győzelme. Ivo Josipović a választási eredmény kihirdetése után elismerte vereségét, és gratulált ellenfelének.
„Fárasztó kampányon, televíziós vitákon és szembesítéseken vagyunk túl, de a demokrácia győzött” – mondta Josipović hívei előtt. Hozzátette, hogy nagyon kicsi volt a különbség, de a demokrácia lényege, hogy az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja.
Kolinda Grabar-Kitarovićot örömujjongással és tapsviharral fogadták szavazói. A megválasztott államfő, aki január 19-én lép hivatalba, a választási eredményt értékelve elmondta: „Horvátország lesz az egyik legfejlettebb ország az Európai Unióban és a világon, és mi leszünk azok, akik kiemeljük a válságból”. Kiemelte: harcolni fognak a nemzeti érdekekért. Grabar-Kitarović nemzeti összefogásra hívta fel a választókat, és megismételte, hogy mindenki elnöke kíván lenni. Többször hangsúlyozta, hogy az országnak hinnie kell magában, mert – mint fogalmazott – „Horvátország többet tud, és többet akar”. Beszédét több alkalommal hazafias dalok szakították félbe.
Ez volt Horvátország történetének legbizonytalanabb kimenetelű elnökválasztása. Akárcsak az első fordulóban, a vasárnap tartott a másodikban is az utolsó pillanatig nem lehetett tudni biztosan, hogy ki győzött, hol az egyik, hol a másik jelölt vezetett hajszálnyi különbséggel. A szoros küzdelemben az ellenzéki politikusnak végül mintegy 23 ezer szavazatkülönbséggel sikerült megelőznie a hivatalban lévő elnököt. Megígérte, hogy azonnal megkezdi a munkát és erős külpolitikát fog megfogalmazni. Nulla toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben.
A választási bizottság adatai szerint a második fordulóban a szavazásra jogosultak 58,91 százaléka, mintegy 2 millió 203 ezer ember járult az urnák elé, félmillióval több, mint az első fordulóban.
Kolinda Grabar-Kitarović 46 éves politikus és diplomata. 1968-ban született Fiumében (Rijekában). Gyerekkorát az Egyesült Államokban töltötte, ott érettségizett 1986-ban. 1993-ban angol és spanyol szakon diplomázott a zágrábi egyetem bölcsészkarán, majd Bécsben diplomáciát tanult, ösztöndíjas volt az Egyesült Államokban. Grabar Kitarovic 2000-ben tudományos fokozatot szerzett politikatudományokból (értekezésének témája az amerikai-orosz kapcsolatok voltak Reagan elnöksége alatt, valamint a hidegháború vége).
A megválasztott horvát államfő 2005-2008 között a horvát kormány európai integrációs és külügyminisztere, 2008-tól 2011-ig Horvátország washingtoni nagykövete volt. 2011 júliusától a NATO-főtitkár tanácsadója, ekkor családjával Brüsszelbe költözött. Diplomataként és politikusként tevékenyen szerepet vállalt az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás előkészületeiben. Grabar-Kitarović 1993-tól a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) tagja. Angolul, spanyolul és portugálul beszél. Házas, két gyermek édesanyja.
(Kép: znet.hr)
„Ilyen teherrel Volodimir Zelenszkijnek biztosan nincs keresnivalója az első háború utáni választásokon” – az ukrán Espresso újságírója szerint már csak egy dologban reménykedhet az ukrán elnök.
Az Európai Bizottság fontolgatja az Európai Katonai Mobilitási Fokozott Reagálási Rendszer bevezetését.
Az Európai Bizottság elnöke több módot is talált arra, hogy megszabadítsa a tagállamokat a nekik járó pénztől.
Mint kiderült, a brüsszeli varázsszer megint a közös európai hitel lenne, hogy még az unokáink is nyögjék az orosz-ukrán háborút.
A magyar válogatottnál a szomszédos országok csapatai közül csak Szlovénia szerepelt gyengébben a világbajnoki selejtezők során.
Most nem mismásolásról van szó, a helyzet komoly és biztató.
Új módszerekre lesz szüksége Daniel Freundnak.
„Ilyen teherrel Volodimir Zelenszkijnek biztosan nincs keresnivalója az első háború utáni választásokon” – az ukrán Espresso újságírója szerint már csak egy dologban reménykedhet az ukrán elnök.
