Itt vannak a sztárok, akik beálltak a demokraták mögé
Színészek sora siet kijelenteni, hogy Kamala Harrist támogatják az amerikai elnökválasztáson.
A horvátok szűk többséggel a jobbközép Kolinda Grabar-Kitarovićot választották államfőnek a január 11-i voksoláson. Grabar-Kitarović a voksok 50,42, míg a hivatalban lévő Ivo Josipović a 49,58 százalékát tudta megszerezni. A szavazásra jogosultak 59 százaléka elment szavazni.
Kolinda Grabar-Kitarović jobbközép ellenzéki politikus nyerte meg a horvátországi elnökválasztás második fordulóját vasárnap – ő lesz az ország első női elnöke. A horvát választási bizottság által 99,42 százalékos feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint Grabar-Kitarović, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje a szavazatok 50,42 százalékát, míg Ivo Josipović hivatalban lévő államfő a voksok 49,58 szerezte meg.
A központi választási bizottsághoz még nem futottak be a külföldön leadott szavazatok, de ezek a voksok érdemben már nem befolyásolhatják az eredményt, ezért biztosra vehető Grabar-Kitarović győzelme. Ivo Josipović a választási eredmény kihirdetése után elismerte vereségét, és gratulált ellenfelének.
„Fárasztó kampányon, televíziós vitákon és szembesítéseken vagyunk túl, de a demokrácia győzött” – mondta Josipović hívei előtt. Hozzátette, hogy nagyon kicsi volt a különbség, de a demokrácia lényege, hogy az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja.
Kolinda Grabar-Kitarovićot örömujjongással és tapsviharral fogadták szavazói. A megválasztott államfő, aki január 19-én lép hivatalba, a választási eredményt értékelve elmondta: „Horvátország lesz az egyik legfejlettebb ország az Európai Unióban és a világon, és mi leszünk azok, akik kiemeljük a válságból”. Kiemelte: harcolni fognak a nemzeti érdekekért. Grabar-Kitarović nemzeti összefogásra hívta fel a választókat, és megismételte, hogy mindenki elnöke kíván lenni. Többször hangsúlyozta, hogy az országnak hinnie kell magában, mert – mint fogalmazott – „Horvátország többet tud, és többet akar”. Beszédét több alkalommal hazafias dalok szakították félbe.
Ez volt Horvátország történetének legbizonytalanabb kimenetelű elnökválasztása. Akárcsak az első fordulóban, a vasárnap tartott a másodikban is az utolsó pillanatig nem lehetett tudni biztosan, hogy ki győzött, hol az egyik, hol a másik jelölt vezetett hajszálnyi különbséggel. A szoros küzdelemben az ellenzéki politikusnak végül mintegy 23 ezer szavazatkülönbséggel sikerült megelőznie a hivatalban lévő elnököt. Megígérte, hogy azonnal megkezdi a munkát és erős külpolitikát fog megfogalmazni. Nulla toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben.
A választási bizottság adatai szerint a második fordulóban a szavazásra jogosultak 58,91 százaléka, mintegy 2 millió 203 ezer ember járult az urnák elé, félmillióval több, mint az első fordulóban.
Kolinda Grabar-Kitarović 46 éves politikus és diplomata. 1968-ban született Fiumében (Rijekában). Gyerekkorát az Egyesült Államokban töltötte, ott érettségizett 1986-ban. 1993-ban angol és spanyol szakon diplomázott a zágrábi egyetem bölcsészkarán, majd Bécsben diplomáciát tanult, ösztöndíjas volt az Egyesült Államokban. Grabar Kitarovic 2000-ben tudományos fokozatot szerzett politikatudományokból (értekezésének témája az amerikai-orosz kapcsolatok voltak Reagan elnöksége alatt, valamint a hidegháború vége).
A megválasztott horvát államfő 2005-2008 között a horvát kormány európai integrációs és külügyminisztere, 2008-tól 2011-ig Horvátország washingtoni nagykövete volt. 2011 júliusától a NATO-főtitkár tanácsadója, ekkor családjával Brüsszelbe költözött. Diplomataként és politikusként tevékenyen szerepet vállalt az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás előkészületeiben. Grabar-Kitarović 1993-tól a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) tagja. Angolul, spanyolul és portugálul beszél. Házas, két gyermek édesanyja.
(Kép: znet.hr)