Kormányra került a mesterséges értelem Albániában – így védekeznek a korrupció ellen

A digitális asszisztens neve Diella, ami Napot jelent, és január óta tanácsokat ad az embereknek az online kormányzati szolgáltatások használatához.

Románia és Bulgária igazságügyi rendszeréről tett közzé jelentést az Európai Bizottság szerdán. A testület szerint javult a román igazságszolgáltatás, de még mindig nagy gondot jelent a korrupció, és a kormány is túl sokszor nyúl a sürgősségi rendeletek eszközéhez.
Az elmúlt évek politikai bizonytalanságai és más kihívásai megnehezítették a reformokat Bulgáriában – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, a Bizottság Bulgáriáról és Romániáról szóló jelentéséről. Kedvező jelként értékelte ugyanakkor, hogy ennek ellenére számos területen felismerték a gondokat és hozzáláttak a megoldásukhoz. „Most itt az ideje cselekedni” – jelentette ki Timmermans. A Bizottság megállapítása szerint a szófiai kormány számos fontos lépést tett az igazságügy átalakítása érdekében, mindamellett még be kell bizonyosodnia, hogy az intézkedéseknek tartós hatása lesz. Kiemelték, hogy a lakosságnak a jogi intézményekbe vetett bizalma csekély. A jelentés számos ajánlást is tartalmaz az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének, elszámoltathatóságának és integritásának javítására.
Romániával kapcsolatban a jelentés megállapította, hogy az ország jó úton halad. A legfontosabb feladatnak változatlanul a korrupció elleni fellépést tartja a bizottság. A 2015-ben elindított intézkedéseket meg kell valósítani. A bizottság megállapítása szerint nőtt a lakosság bizalma a jogrendszer és a korrupcióellenes intézkedések iránt, az elért eredményeket azonban meg kell szilárdítani mert még nem állnak biztos lábon. Az igazságügyben egyre nagyobb szakmai hozzáértés mutatkozik, ami abban a törekvésben is megjelenik, hogy minél teljesebb legyen az igazságszolgáltatás függetlensége. A bizottság rámutatott, hogy a közeljövőben fontos hivatalokban esedékesek kinevezések, s úgy vélekedett, hogy azok a reformok tesztjének is tekinthetőek majd.
Kritikaként említi a jelentés Románia vonatkozásában a parlament vonakodását az alkotmánybíróság egyes döntéseinek alkalmazásától. Az Európai Bizottság felrója, hogy a parlament megtagadja egyes törvényhozók kiadását az igazságszolgáltatásnak, bírálja a kormányt amiatt, hogy túl gyakran bocsát ki sürgősségi kormányrendeleteket, és szóvá teszi, hogy a közbeszerzési eljárások még igen nagy mértékben ki vannak téve a korrupció és az összeférhetetlenség veszélyének.
Klaus Johannis román elnök közleményben üdvözölte, hogy a jelentés többnyire pozitívan értékeléseket tartalmaz a román igazságszolgáltatás alakulásáról, és megállapította, hogy ez már a második kedvező jelentés a tavalyi után. Johannis kiemelte, hogy a következtetésekben Brüsszel megállapította: az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében az igazságszolgáltatás átalakítása és a korrupcióellenes harc területén kitűzött fontosabb célokért a román társadalom felelősséget vállal, és a legutóbbi változások azt vetítik előre, hogy a reform hosszú távon fenntartható.
Az elnöki hivatal közleménye szerint Johannis tudomásul vette a kritikákat is. Az elnök szerint Romániának folytatnia kell az erőfeszítéseket a reformfolyamat konszolidálása és visszafordíthatatlanná tétele érdekében. Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter azt emelte ki, hogy ez a legjobb jelentés 2007 óta, vagyis amióta Románia tagja az EU-nak, és Brüsszel figyelemmel kíséri az igazságszolgáltatás reformját.