EU-csúcs: a beruházási alap és Ukrajna a téma

Megkezdődött csütörtök délután Brüsszelben az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülése. A két legjelentősebb napirendi pont a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által bejelentett, túlnyomórészt magántőke mozgósításával számoló, 315 milliárd eurós beruházási csomag, valamint az uniótól keletre elterülő térség helyzete, azon belül is elsősorban az ukrán-orosz konfliktus. 

Befektetés-ösztönzés 315 milliárdból

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozóra érkezve arról beszélt, hogy pár kormányfő kevesellte a csomag magját képező uniós forrást, felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy befizetésekkel növeljék az alap rendelkezésére álló összeget.

Az Európai Tanács új elnöke, Donald Tusk bízik benne, hogy a testület az Európai Stratégiai Beruházási Alap mielőbbi felállítását fogja szorgalmazni. A volt lengyel kormányfő úgy vélte: javult a gazdasági helyzet a válság kitörése óta, de nyilvánvaló, hogy még „nem vagyunk biztonságban”. Mint fogalmazott: több befektetésre, struturális reformra és egészséges fiskális politikára van szükség. Úgy vélte, hogy a túlnyomórészt magántőke mozgósításával számoló alap, amely összesen 315 milliárd euró beruházást vetít előre, lökést adhat mind a magán, mind a közberuházásoknak.

Angela Merkel német kancellár a csomagról azt mondta: a befektetések ösztönzése mellett a tagállami költségvetések megszilárdítására, valamint a bürokrácia növekedésbarát csökkentésére is szükség van. A kancellár kiemelte: az első javaslatok már az asztalon vannak, most a konkrét projektek kidolgozásán a sor. Merkel szerint Európának elsősorban a digitális gazdaságba kell befektetnie, valamint olyan ágazatokba, ahol elmarad a világ más térségeitől, így például az elektromos közlekedésbe. 

A tanácskozást megelőzően egy neve mellőzését kérő diplomata rámutatott, hogy „ez nem a döntések csúcstalálkozója lesz”, azaz az állam-, illetve kormányfők sok mindent megvitatnak majd, de dönteni a helyzetből fakadóan nem sok mindenről lehet. A diplomata elmondta, hogy a befektetési csomaggal kapcsolatban az állam- illetve kormányfők nem pusztán az annak magját képező közpénzről, a befektetési alapról fognak tárgyalni, hanem annak a vázát építik majd fel, hogy a beruházásokat milyen irányba kellene terelni, úgy is mint például az energiaunió megteremtése, a digitális egységes piac kiteljesítése.

Nem enyhítik az Oroszország elleni szankciókat

A csúcs másik fontos témája az ukrán-orosz konfliktus. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke óvakodni kellene az Oroszországgal szembeni európai szankciók enyhítésétől, annak ellenére, hogy ezek a szankciók ellenhatást gyakorolnak Európára, miközben Oroszországban gazdasági és valutaválság bontakozott ki. Schulz szerint elképzelhető, hogy belátható időn belül megoldódik az ukrajnai helyzet, és ha a békés rendezéshez partner lesz Vlagymir Putyin orosz elnök, akkor az orosz gazdasági helyzet is javulhat majd.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök szintén az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartása mellett érvelt a tanácskozásra érkezve. Dalia Grybauskaite litván államfő azt hangoztatta, hogy a szankciók immár hatást fejtenek ki. Alexander Stubb finn kormányfő ehhez hozzátette: a közvetlen beruházók menekülnek Oroszországból.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk úgy vélte, hogy az ukrajnai helyzet drámai és dinamikus, ezáltal pedig azonnali lépéseket igényel. Tusk egyúttal rámutatott: nem lehet tartós, megnyugtató megoldást találni az ukrajnai helyzetre anélkül, hogy az unió következetes, kemény és felelős stratégiát követne Oroszországgal szemben. „Számomra világos, hogy ennek a stratégiának a korszerű, stabil és független Ukrajna kell, hogy legyen az alapja” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.

Az új kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Federica Mogherini szerint ideje, hogy az EU arra összpontosítson, hogy Ukrajna sikertörténet legyen, és ehhez mind Brüsszelben, mind Kijevben sok munkára lesz szükség. Kijelentette azt is, hogy minden félnek, de elsősorban Oroszországnak maradéktalanul végre kell hajtania a szeptemberben kötött minszki tűzszüneti megállapodás minden pontját. „Szeretnék valamit világossá tenni: az, hogy Oroszország pénzügyileg nehéz helyzetbe került, egyáltalán nem jó hír. Elsősorban az orosz polgároknak nem, de nem jó Ukrajnának, Európának és a világ többi részének sem” – húzta alá Federica Mogherini. Az olasz főképviselő úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyinnak és az orosz vezetésnek mérlegelnie kellene, hogy gyökeresen változtassanak azon, ahogyan a világ többi részéhez viszonyulnak, és „együttműködő üzemmódba kellene kapcsolniuk” – fogalmazott a kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Egy neve elhallgatását kérő brüsszeli diplomata Ukrajnával kapcsolatban rámutatott, hogy a napokban maga Arszenyij Jacenyuk jelezte Brüsszelben, hogy Ukrajna gondban van, „méghozzá nem kicsi, hanem kétszámjegyű gondban” utalva arra, hogy Kijevnek hozzávetőleg 15 milliárd dollárra lenne szüksége, Jacenyuk elmondása szerint ráadásul „már tegnapra”. „Az Európai Unió se nem elég erős, se nem elég gazdag ahhoz, hogy finanszírozza Ukrajnát. Senki sem az. Teljesíteniük kell a reformok terén, amihez természetesen segítséget kaphatnak” – fogalmazott diplomata.

A forrás szerint ugyanakkor a keleti szomszédság témakörében nem kizárólag Ukrajnáról lesz szó, hanem emellett az Oroszországban kialakult pénzügyi helyzet is érdemes arra, hogy az állam- illetve kormányfők napirendjükre vegyék. A diplomata emlékeztetett, hogy márciusban elkezdenek lejárni az Oroszország ellen fokozatosan hozott büntetőintézkedések, s ha az unió azokat meg akarja hosszabbítani, vagy változtatni akar rajtuk, ahhoz a tagállamok egyhangú döntésére van szükség.